2011. március. 24. - A Zöldek panasszal éltek a városi ügyészségen és a megyei főügyészségen
Természetkárosítás és útrongálás ügyében kereste meg lapunkat dr. Fejér László, a Szabad Zöldek Egyesülete elnöke. Két éve számoltunk be a zalakarosi Kanica-erdő kitermeléséről, ami akkor kiváltotta az egyesület tagjai és más természetkedvelők ellenérzését. Az ügy azóta sem jutott nyugvópontra: a Szabad Zöldek Egyesülete elnöke szerint az erdőbirtokosság munkagépei károsítottak egy utat, s a kivágott fák újratelepítése sem a megfelelő módon történt.
- A Kanicai út ügyére felhívtuk a polgármester, Novák Ferenc figyelmét is, aki feljelentést tett a rendőrségen - magyarázta dr. Fejér László. - Ám a hivatal munkatársával a rendőrségi meghallgatáson úgy nyilatkozott: nem történt rongálás. De akkor miért tett feljelentést?!
Dr. Fejér László hozzátette: mivel a rendőrség a természetvédőket nem hallgatta meg, panasszal élt a Nagykanizsai Városi Ügyészségen, mely annak helyt adott és újra nyomozást rendelt el.
Megkerestük Novák Ferenc polgármestert is.
- Munkatársaim úgy tájékoztattak, hogy ezt az útszakaszt nem is használták a munkagépek a kitermelt fa elszállításához - magyarázta a polgármester. - A feljelentést azért tettük meg mégis, mert Fejér úr arra hivatkozott, tudja, ki a vétkes, s bizonyítéka is van.
Dr. Fejér erre úgy reagált: elfogadhatatlannak tartják a polgármester gondolatmenetét és szerinte bebizonyosodott, hogy az a rongálásra vonatkozó bizonyítékaikat eleve nem fogadta el, hisz nem kérte kivizsgálásukat.
- Ezért azokra hivatkozva nem tehetett volna rendőrségi büntetőfeljelentést sem, ami így a közpénzek herdálásának minősíthető. Saját hivatali hatáskörében kellett volna határozatot hoznia, ez lett volna a kötelessége - így az elnök.
Ezenkívül a Szabad Zöldek Egyesülete képviseletében dr. Fejér az erdészeti igazgatósághoz is feljelentéssel fordult az általuk vélelmezett szabálytalan erdőtelepítés okán.
- Tavaly szeptemberben ennek alapján helyszíni szemlére került sor, melyről jegyzőkönyv is készült - mondta. - Határozat ügyünkben máig nem született, s többszöri kérésünkre sem küldte meg az igazgatóság a jegyzőkönyv másolatát. Az eljárási törvénysértésért pedig a Zala Megyei Főügyészségen éltünk panasszal, amely a történteket jelenleg is vizsgálja.
A természetvédő azt is elmondta: a területet előzőleg nem takarították ki, számos pontján található hulladék, egy részén pedig építési törmelékbe ültették el a kis csemetéket. (Az erdőrészt ugyanis átvágja egy régen talán úthoz készült töltés.)
Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága megbízott igazgatója érdeklődésünkre jelezte: természetes álláspont, ha valakit bánt egy erdőrész kivágása, ám egy pusztuló, borostyános akácosról beszélünk. Az ilyennek kérdéses az esztétikai értéke, mint ahogy az is, vállalná-e valaki a felelősséget, ha a kidőlő fák személyi sérülést okoznának. Hozzátette: amennyiben egy ilyen faállomány mégis fontos a település számára, az önkormányzat - amely tulajdoni hányaddal is bír az adott területen - kezdeményezheti az erdő rendeltetésének megállapítását. Ám ilyenre nem került sor, az faanyagtermelő maradt, a gazdálkodó pedig érvényes üzemtervvel rendelkezett.
A szakember arra is rámutatott: utóbbi, a Kanica Erdőbirtokossági Társulat megszüntette a tarvágást, s egy természetközeli erdőgazdálkodási módszerrel, a fokozatos felújító vágással váltotta fel azt. Jagicza Attila jelezte még: február 9-én is jártak a nemzeti park képviselőivel a területen, melyen akkor éppen nem volt szemét. Azt pedig megerősítette: a területen valóban van egy útkezdemény, amiről nem tudni, ki és mikor építtette. Az ügyben erdőterület-igénybevételi eljárást folytatnak le.
Horváth Vencelt, az erdőbirtokosság elnökét is megkérdeztük, mi a véleménye az ügyről. Ő elmondta: az említett töltés már akkor ott volt, amikor kárpótlás révén hozzájutottak a birtokhoz.
- Ötszáz éves dolgokat nem tudunk eltüntetni az erdőből - szögezte le. A Kanicai út kapcsán pedig azt hangsúlyozta: a kitermelés (melyet az előírások szerint, a hatóságokkal egyeztetve végeztek) során a faanyag kiközelítése nem a dr. Fejér által említett úton történt, így azt nem is károsíthatták gépeik. Horváth-Balogh Attila
