A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a természetközeli gazdálkodás híve (vasnepe.hu)

2011. április. 01. - A Vas megyében lévő 45 ezer 370 hektárnyi állami erdőt a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. A társaság tevékenysége egyebek mellett az erdőművelésre, a fakitermelésre, a közjóléti létesítmények gondozására is kiterjed. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 1992 elejétől működik önálló társaságként. A zrt. összesen 47 ezer 225 hektár területen tevékenykedik, ebből 45 ezer 370 hektár az erdő. A társaság által kezelt területek az Őrségben , a Vasi-Zalai hegyháton, Kemenesalján, a Vas megyei dombvidéken és az Írottkő alatt helyezkednek el.
A teljes egészében állami tulajdonban lévő társaság célja, hogy szakszerű, természetközeli, fenntartható erdőgazdálkodást folytasson, mégpedig úgy, hogy a közjó szolgálata mellett továbbra is megtartsa eddigi jövedelemtermelő képességét, fizetőképességét megőrizze, illetve javítsa, mindeközben vagyonát gyarapítsa. Mindezt úgy, hogy a kezelésében lévő vasi erdők szépségüknek és értéküknek megfelelő helyen szerepeljenek, úgy az emberek, mind a szakma megítélésében.
Az erdészet alaptevékenysége magában foglalja a mag-, a csemete-, a szaporítóanyag-termelést, az erdőgazdálkodást (erdőművelés, fakitermelés), a fakereskedelmet, a vadgazdálkodást (vadásztatás és vadászatszervezés), a mezőgazdálkodást, az erdőgazdálkodási és az erdei iskolai szolgáltatást. Ezenkívül tevékenysége kiterjed még az építőiparra, a szállításra, a bel-, és külkereskedelemre is. Az erdőgazdaság munkája során nagy jelentőséget tulajdonít a jóléti erdőgazdálkodás és természetvédelem követelményének.
A vasi állami erdők kezelője kiemelt fontosságú feladatnak tartja a közjóléti funkciók ellátását: Vas megye városai mentén parkerdőket létesített és tart fenn, hogy a városokban élők kikapcsolódhassanak a természetben. A parkerdőket az aktív pihenéshez szükséges berendezésekkel is ellátja, és szükség esetén a rongálások következtében sérült eszközök cseréjére sem kell sokat várni.
A vasi erdőállomány 46 százaléka fenyő, 18 százaléka tölgy, 10 százaléka cser, 9 százaléka gyertyán, 8 százaléka bükk, 5 százaléka akác. a fennmaradó területeket pedig egyéb lágy vagy kemény lombos fa borítja. A tölgy, a cser, a bükk, a juhar, a szil, a kőris, a vad gyümölcsök, a hazai nyár, a fűz, az éger, a hárs, a nyír és a fenyő őshonos fafajoknak számítanak.
Az erdőkezelő egyik legfontosabb feladata az erdőművelés. E munkák során jönnek létre vagy újulnak meg az erdők. Ez az ültetést, ápolást, nevelést magában foglaló munka nagyon szép, ugyanakkor roppant felelősségteljes is, hiszen a leendő erdő életét nagyon hosszú időre, - esetenként több mint száz évre - alapvetően meghatározza. Az erdőművelés a maggazdálkodást, a csemetetermelést, valamint az erdők megújítására szolgáló tevékenységeket foglalja magába. Ott, ahol a termőhely és a klíma megengedi, a természetes és a természetközeli erdőgazdálkodási tevékenységeket részesíti előnyben a társaság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy területről csak egy egy fát vagy a fák egy részét vágják ki, a fennmaradó részt pedig csak a megfelelő számú természetes eredetű csemete megjelenése után termelik le. Ahol nem jelenik meg a természetes újulat, ott a mesterséges felújítás során a mag-, illetve makkvetést szorgalmazzák. Az erdőfelújítások befejezése után - különösen az elegyes lombfiatalosok esetében - nagyon fontos a szakmai szempontokon alapuló munkálatok gondos elvégzése.
A vasi állami erdőkben az országban másodikként alkalmaznak üzemi méretekben folyamatos erdőborítást elősegítő üzemmódokat, amelynek lényege, hogy a kidőlt fák helyén végbemenő természeti folyamatokat modellezve egy-egy fa kitermelési helyén megjelenő újulat biztosítja az erdő "utánpótlását." E folyamat következményeként egy viszonylag kis területen az egyéves magonc és a sokat megért famatuzsálem egyaránt megtalálható, és jól megfér egymás mellett.
Az erdészet magtermelő plantázsaiban termeli meg a genetikai pluszt hordozó, minőségi magot. (A plantázs genetikailag értékes egyedekből létrehozott ültetvény.) A társaság célja, hogy az ezeken a plantázsokon, illetve a minősített magtermelő állományokban termett mag magas genetikai értékét kihasználva értékes erdőket hozzon létre. Minden erdészeti igazgatóság rendelkezik kis, néhány hektáros, engedélyes csemetekerttel, ahol a főfajokból megtermelteti a saját erdősítéseihez szükséges, jó minőségű csemetéket, könnyen ellenőrizhető körülmények között. A Sárvári Erdészeti Igazgatóság ezt a bejcgyertyánosi csemetekertjének erre alkalmas területein végzi.
Az erdészeti társaság fahasználata - mind a fafajok, mind az igényelt technológia tekintetében - a területi sokszínűségnek megfelelően változatos. Az évente általuk kitermelt faanyag 200-220 ezer köbméterre tehető, ami messze alatta marad a hatóságilag engedélyezett mennyiségnek, így nyugodt szívvel lehet mondani, hogy a Vas megyei erdők a társaság munkája nyomán nem csak területileg, hanem minőségileg is gyarapodnak. A fakitermeléseket igyekszik a lehető legkíméletesebb módon végrehajtani, aminek érdekében a gép- és eszközparkját folyamatos fejleszti, és igyekszik magas szinten tartani. Nagy Ildikó