A hazai famatuzsálemek között 82 zalait tartanak nyilván (Zalai Hírlap)

2011. április. 27. - Az észak-zalai község, Boncodfölde határában Kávás felé indulva néhány tízméternyire balra kapaszkodik a dombba, feltehetően méternyi széles gyökereivel. Vélhetően 500 éves. Amúgy szelíd. Szelídgesztenye.
Az adatok szerint 1717-ben a korábbi törökdúlás miatt csak hat család élt a faluban. Ők láthatták fiatalon azt a szelídgesztenyét, ami viszont láthatta az átzúduló törököket.
Erdővédő sorozatunkba kívánkozik a zalai öreg fák számbavétele is, melyek közt számos védett is akad.
Ha például Zalaegerszegről kissé észak felé vesszük az irányt, Nagykutason a szőlőhegyen találkozhatunk a táblával, emlékjellel is megtisztelt öreg szelídgesztenyével, mely már szerepelt lapunkban egy korábbi falujárás alkalmával. Ha pedig a dombhátakon át Boncodföldére érünk, vadregényes magánterületen, a sűrű bozótot leküzdve állhatunk a 733 centiméteres kerülettel büszkélkedhető faóriás mellé, amelynek legfelső leveleit úgy 22 méter magasságban lengette ott jártunkkor a húsvéthétfői szél.
Boncodfölde után, Kávás felé haladtunkban, balra a dombok közt rejtve él több száz éve ez a szelídgesztenyefa példány.
Zsuppán Ernő polgármestertől tudtuk meg szerdán, hogy a Kávás felé vezető úton néhány éve jelzőtábla is felhívja a figyelmet a védett természeti értékre. A szelídgesztenye korát itt 400-500 évesre becsülik a magassága és a kerülete alapján. A község vezetője elmondta, örülnek, hogy ilyen ritka érték található náluk, Kávás vezetőivel együtt tervezik is, hogy szélesebb körben is híradással lesznek a létezéséről, hiszen a kávási néprajzi házakhoz induló  bakancsos vagy biciklis kirándulás összeköthető a gesztenyefa-látogatással, s akár tanösvény és prospektus  is szolgálhatná a természetjárókat. Mivel magánterületen áll a matuzsálem, nyilván a tulajdonosokkal egyeztetnek a terveket dédelgetők. Egyébként állítólag még a lelkünknek is jót tesz, ha egy ilyen nagy fa törzséhez bújunk, a benne áramló energiából nekünk is juttat.
A magyarországi regisztert dr. Pósfai György szegedi biológus (és prózaíró), a biológiai kutatóközpont biokémiai intézetének igazgatója jóvoltából ismerhetjük, aki könyvet is szentelt pár éve a magyar famatuzsálemeknek, s egy internetes honlapot is nyitott számukra. A dendromania.hu oldalon e pillanatban 82 darab zalai öreg fa található, pontos kerülettel, koordinátákkal. Összesen 1200 fa szerepel az adatbázisban,  a biológus valamennyit személyesen mérte meg, pár tucat megszállott jár is már a nyomában, sőt, számításai szerint százan lehetnek azok, akik hobbi szinten lelkes favadásszá  váltak. Neki köszönhetően. Jelzik is, hol, milyen fát láttak, s azt, hogy a  már regisztráltak milyen állapotban vannak.
Zsuppán Ernő, Boncodfölde polgármestere tervezi, jobban felhívják majd rá a figyelmet.
Dr. Pósfai Györgyöt megkerestük, aki elmondta, egy fa kerületéből óvatosan, de hozzávetőleg meg lehet saccolni a korát.  Ő maga a 6 méternél nagyobb törzskörméretű fák minél hiánytalanabb összegyűjtésére szegődött. Ilyen fából nem számítva a nehezen számba vehető nyárfákat és füzeket valószínűleg nincsen több kétszáznál az országban. Elsősorban a tölgyek, hársak, szelídgesztenyék, platánok, nyárfák, füzek érik el ezt a méretet.
Jó tudni, a törzskörméretet mellmagasságban mérik, precízebb erdőmérnökök 130 cm talajszint feletti magasságnál. Pósfai György - aki hamarosan ismét Zalába jön - Bakon nemrég egy kidőlt fa évgyűrűi alapján 240 éves fát regisztrált.  Úgy véli, a mi éghajlati és termőhelyi viszonyaink között a fák kora ritkán haladja meg a 200 évet. Kivételt képezhet néhány tölgy, hárs és szelídgesztenye. Tán épp a boncodföldei... Arany Horváth Zsuzsa