Vonzó és vadregényes Dunántúl - a természetjárók kedvelik a régiót (FMH)

2011. május. 04.  - A károk helyreállításának lehetőségéről is kaptak tájékoztatást kedden a magánerdő-tulajdonosok. A soponyai konferencián a fiatalok nevelését helyezték előtérbe. Egyre több a rendes látogató az erdőkben  - állította Balsay Miklós, az Erdőért Egyesület elnöke az általa szervezett erdőkonferencián múlt héten, a soponyai ökoturisztikai központban. Ám éppen ezért több a feladatuk -  tette hozzá, megemlítve természetesen azt is, hogy ennek ellenére még ma is rengetegen károsítják a fák élőhelyeit.
Az erdők évében több jelentős rendezvény hívja fel a figyelmet az erdők gazdasági szerepére és tulajdonjogi helyzetére is. Ilyen volt a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) tegnapi tájékoztatója, ahol a gazdálkodók lehetőségeit tárták fel. Szó volt a többi közt a pályázatokról és a  közfoglalkoztatási lehetőségekről is.  Statisztikailag is bizonyított tény, hogy a Közép-dunántúli régió a természetjárók számára a legvonzóbb. Nem az üzleti útra érkezőknek vagy a városnézőknek, még csak nem is a vadászati turizmusban részt vevőknek. A környék eme előnyét pályázatok útján lehet felfejleszteni, amelyekben a magánerdő-tulajdonosoknak is megéri ma már részt venni...
A fiatal generáció okítása, nevelése vezethet leginkább eredményre az erdők védelmében is  - ez volt a múlt hét csütörtöki, soponyai erdőkonferencia legjelentősebb üzenete. Kisteleki Péter, a Vadex Zrt. vezérigazgatója előadóként vett részt az eseményen, s elmondta: az általuk létrehozott pákozd-sukorói erdei iskolában a cél, hogy megismertessék a gyerekekkel az erdő  növény- és állatvilágát, a természet változatosságát, s közvetlen tapasztalati úton szerzett élményeken keresztül neveljék őket a környezettudatos szemléletre.
- Környezeti nevelésen nemcsak a természeti környezeti nevelést értjük, hanem az épített, társadalmi és a szociokulturális környezetet is magában foglaló komplex nevelési feladatokat együtt - tette hozzá. Évente mintegy 2-3 ezer diákot mozgatnak meg  a megye területén, iskolákban, kiállításokon és más megyei intézményekben. - Célkitűzéseink közé tartozik  a hátrányos, illetve nehéz helyzetben lévő gyermekek segítése. A hasonló célú szervezeteket az erdei iskola infrastruktúrájának díjmentes felajánlásával tudjuk támogatni, ezért többször is szervezünk tábort évente, amelynek költségeit csökkenti a programszervezés ingyenessége - fejtette ki a vezérigazgató.
 A gazdasági válság az erdőtulajdonosokat is elérte, s ez a MEGOSZ-nak újabb feladatot jelent: meg kell találnia a kilábalás útjait, lehetőségeit, és azt kommunikálnia kell a tagság felé.
A székesfehérvári tájékoztató rendezvényen is ezekről a lehetőségekről és a pályázatokról esett szó. Sárvári János, a szövetség ügyvezető elnöke  az érdeklődő erdőtulajdonosoknak elmondta: több olyan javaslatuk is az Európai Unió előtt van, amelytől azt remélik, hogy bizonyos támogatási összegeket az erdőgazdálkodók érdekében felemelnek. Ilyen például az erdei károk helyreállítására évente és hektáronként igényelhető 870 eurós összeg 2300-ra emelése, amelyben egyébként nagyon bízik a szövetség. Ahogy bízott abban is, hogy a magánkézben lévő Natura 2000-es területek támogatásának ügyében sikerül megegyezniük a természetvédelemmel. Így is lett: évente és hektáronként 40-200 eurót igényelhet a tulajdonos.  Ez óriási dolog, és legalább 100 ezer erdőgazdálkodót érint - tette hozzá Sárvári János, aki elárulta azonban azt is: azoknak, aki szeretnének hozzájutni ehhez a támogatáshoz, egy Natura 2000-rel kapcsolatos tanfolyamon is részt kell venniük.
Emellett  - hangsúlyozta az ügyvezető elnök - a  környezetvédelmi kifizetésekre ma közel 25 milliárd forint áll rendelkezésre, de az erdők szerkezeti átalakítására, a többi közt az őshonos fafajok telepítésére is legalább 800 millió forintot különítettek el idén.
A közfoglalkoztatásról
A magánerdő-tulajdonosok is felvehetnek munkaerőt közfoglalkoztatási program keretében - ez az egyik legnagyobb sikere a MEGOSZ-nak, mondta el Sárvári János ügyvezető elnök a szövetség fehérvári rendezvényén. Ennek oka, hogy a magánerdők közcélokat is ellátnak. Tavaly nyílt először lehetőség arra, hogy a magánerdő-gazdálkodók is pályázhassanak és részt vegyenek a programban, egyetlen kitétel volt csak: tíz fő foglalkoztatását kellett vállalniuk, akiknek a bérét csupán 20 százalékban kellett állniuk. A többit ugyanis az állam állja. Sok helyen már el is kezdték a magánerdőkben a munkát a közfoglalkoztatásban részt vevő munkások. Vélhetően idén is kiírnak még egy pályázatot az őszi munkák elvégzésére. S. Töttő Rita

Szerintem - Kővári Gabriella jegyzete
Az erdőket járva lelassul bennünk  a világ zsongása, megtisztulnak  zűrzavaros gondolataink, feltöltődhetnek végre a civilizációs átkoktól sújtott földlakók akkumulátorai. Efféle magasztos mondatok villódznának a természetbarátok elméjében, ha éppen nem csúfítaná el a tavaszi rügybontó erdőket, a vadvirágos tájakat lépten-nyomon és bokrok alján építési törmelék, háztartási hulladék gyalázatos kupaca.  Madarat tolláról, népet erdejéről... Vagy lehetséges, hogy mégis igaz a kacsa, és tényleg svájciak meg osztrákok járnak hozzánk kiélni elfojtott szemetelési hajlamaikat? Várom már, mikor szerelnek fel erdőfigyelő kamerákat,  igénytelenségünket megzabolázandó. Rajtunk, a nyugati népek tisztaságára folyvást irigykedő magyarokon talán csak az segítene.