A zöld kontinens: az unió a világ jelentős erdészeti nagyhatalma (Vas Népe)

2011. május. 18. - Az Európai Unióban van a világ hatodik legnagyobb erdőterülete, amely évente több mint 450 ezer hektárral nő, miközben a Föld erdei évente 15 millió hektárral csökkennek. Bár az Európai Unió területén az erdőket is egyre jobban fenyegetik a globális veszélyek, az EU erdészeti öröksége összességében egészséges. Az európai erdők több mint 85 százaléka gondozott, és 50 százaléka minősített. Az európai erdők több mint kétharmada természetközelinek minősül, mintegy 12 százalékuk védett, a Natura 2000 területek 30 százaléka erdőben található.
Az EU erdészeti nagyhatalommá válásában az első nagy ugrást Svédország, Finnország és Ausztria 1995-ös csatlakozása jelentette, ekkor megkétszereződött a közösség erdővel fedett összterülete, elérte a 113 millió hektárt, ebből 87 millió hektár gazdasági erdő volt. Ezáltal az erdősítés átlagos mértéke 21 százalékról 31 százalékra emelkedett. A 2004-es bővítéssel – amelynek során hazánk is csatlakozott – az EU 25 erdőterülete 20 százalékkal nőtt, a gazdasági erdők területe meghaladta a 148 millió hektárt, az összes erdő és fás terület kiterjedése pedig a 160 millió hektárt. Az EU 25 tagállama összesen már a hatodik legnagyobb erdőterülettel rendelkezett a Földön, elérte Kína vagy Indonézia erdeinek nagyságát. A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária megközelítőleg további 10 millió hektár erdővel gazdagította az immár 27 tagú uniót.
Az EU adja jelenleg a világon a fakitermelés, -felhasználás és -feldolgozás 20-25 százalékát, egyben a második legnagyobb trópusifa-felhasználó Japán után. A világ többi részével való fakereskedelemben hagyományosan negatív a kereskedelmi mérlege.
Az EU fontos szereplője a nemzetközi erdészeti együttműködésnek. Világszinten a legjelentősebb hozzájárulást adja az erdészeti szektornak nyújtott fejlesztési együttműködés keretén belül. A fenntartható erdőgazdálkodásra évente összességében nyújtott több mint 600 millió euró 40 százalékos fejlesztési támogatás. Az EU 33 százalékos részvételi arányával a Trópusi Erdők Nemzetközi Szervezetének a legnagyobb csoportosulása is. Az EU hivatalosan részt vesz az erdők védelméről és a fenntartható erdőgazdálkodásról szóló páneurópai szintű strasbourgi és helsinki folyamatban. Közvetlenül és a tagállamok közvetítésével környezetvédelmi tárgyú nemzetközi egyezményeknek is tagja: ilyen például az ENSZ kormányközi fóruma az erdőkről, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC), valamint Kiotói Jegyzőkönyv. Ez utóbbinak megfelelően valamennyi tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzést. Az erdészeti szakemberek azóta is nehezményezik, hogy noha a globális erdőirtás az üvegházhatású gázkibocsátás megközelítőleg 20 százalékáért felelős, azóta sem sikerült előrelépni az erdőirtással szembeni küzdelmet és a fenntartható erdőgazdálkodást jutalmazó mechanizmus bevezetésében.
Az Európai Unió – bár élén áll a fenntartható fejlődést szolgáló összefogásnak – kezdettől fogva nem rendelkezik közös erdészeti politikával. Az Európai Parlament (EP) több alkalommal próbálta pótolni a hiányosságot, 1998-ban meg is született unió erdészeti stratégiájáról szóló állásfoglalása, majd készült egy ötéves cselekvési terv, amelynek alkalmazásáról 2005 márciusában számolt be a Bizottság. A következő, erdőkre vonatkozó cselekvési tervet 2006. június 15-én fogadták el. Az ötéves cselekvési terv (2007-2011) – amelyet a Bizottság javaslatára az unió a tagállamokkal közösen szándékozik végrehajtani – meghatározza a közös szemléletmódot és az általános és konkrét célkitűzéseket, amelyeket 18, négy csoportba felosztott kulcsfontosságú intézkedéssel valósítanak meg. A cselekvési tervben szerepelnek olyan kiegészítő intézkedések, amelyeket a tagállamok a rájuk jellemző sajátosságok és prioritásaik függvényében a meglévő közösségi eszközök segítségével hajthatnak végre, még akkor is, ha az adott állam saját eszközeit is igénybe kell venni. Az intézkedések több területhez kapcsolódnak, ezek közül az első és a legfontosabb a „vidékfejlesztési politika”, amelyre a 2007 és 2013 közötti időszakban 88,29 milliárd eurót különítettek el.
Az EU kivételes helyzete az erdősítési és újratelepítési erdészeti politikának és az európai erdészeti szakértelemnek köszönhető – ismerik el világszerte. Az Európai Unió soros magyar elnöksége ideje alatt, március végétől napirenden van a 2011 végéig érvényben lévő erdészeti stratégia megújítása. Osváth Sarolta