2011. május 22. - Vadkár - A gazdák és vadgazdálkodók közös érdeke, hogy minél kisebb legyen a vadkár.
Megkezdődött, sőt már többnyire befejeződött a szántóföldi növények
vetése. Ezt követően a termés fejlődését nem csak a gazda, de a
vadgazdálkodó is fokozott figyelemmel kíséri, közös érdek, hogy minél
kevesebb legyen a vadkár
– A jelenleg hatályos jogszabály értelmében
ugyanis a vadgazdálkodó köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a
dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a
mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és
a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az
erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot
meghaladó részét – mondta dr. Király István a megyei vadászkamara
titkára.
Hozzátette, a kár megelőzése, mérséklése, nem csak a
vadgazdálkodó feladata, abban a mezőgazdasági termelőnek is részt kell
vállalnia.
A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles:
- a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni,
- a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni,
- a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni.
Ugyanakkor
jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál
állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
A
közreműködés és a jogszabály által a földhasználóra rótt feladatok
elmulasztása esetén a Polgári Törvénykönyv szerint a kár bekövetkezése
felróható a károsultnak.
Egy megrágott fejű napraforgó Fotó: Teol
Mit kell tenni, ha a vadkár minden erőfeszítés ellenére mégis bekövetkezett?
Ekkor
a kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos
kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított 30 napon belül kell
közölni a kárért felelős személlyel, azaz az érintett vadgazdálkodóval.
Ha
a közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a két fél
között, és a károsult a kártérítési igényének érvényesítését nem
közvetlenül a bíróságtól kéri, akkor azt a kár bekövetkezése szerint
illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni.
Ő
gondoskodik a vadkárbecslést végző szakember kirendeléséről, és a
kárbecslés eredményét követően az egyezség létrehozásáról. Ha ebben az
eljárásban sem születik egyezség, úgy sajnos az eljárások zöme a
bíróságon folytatódik.
Mindkét fél szempontjából az a jó, ha a
békés egymás mellett élésre törekedve együttműködnek a vadkár
megelőzésében és csökkentésében. Dr. Király István szerint sajnos, a
termelők nagy része szinte mindennemű terméskiesést megpróbál a vadakra
fogni, mivel így legalább van kit kártérítésre bírni.
E téren is
hiányzik az önfegyelem, ami hosszú távon a gazdálkodónak sem jó, hiszen
ha a vadgazdálkodó anyagilag ellehetetlenül, akkor már a valós vadkárt
sem fogja tudni megtéríteni, és az igazi problémát ez fogja okozni. F.
K. É.
A kár bejelentésének lehetősége növényféleségenként
növényféleség bejelentési időszak
őszi gabona október 1. - augusztus 15.
tavaszi gabona április 1. - augusztus 1.
kukorica április 15. - november 30.
burgonya április 15. - október 15.
napraforgó, szója április 15. - szeptember 30.
borsó március 1. - augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös egész évben bejelenthető
Forrás: Megyei Vadászkamara
