2011. május 23. - HULLADÉK A szennyező fizet elve egyáltalán nem érvényesül A magyar erdőterület szempontjából az egyik legnagyobb lakossági terhelésnek az illegális hulladéklerakás számít. Felmérhetetlen, mennyi szemét kerül ki évente az erdőterületekre.
Az új erdőtörvény továbbra is biztosítja az állampolgároknak azt a jogot, hogy az erdőben gyalogosan szabadon közlekedjenek, hangsúlyozva az erdő közcélú és közérdekű funkcióit Ennek ellenére az erdőgazdálkodókat elsősorban kötelezettségek terhelik, közcélú feladataik ellátását csak rendkívül kis mértékben támogatja az állam.
Az egyik kiemelkedő teher az ingatlan tulajdonosként/használóként az erdőtulajdonosra, erdőgazdálkodóra nehezedő hulladék elszállítási-ártalmatlanítási kötelezettség. Az erdő elsődleges célpontja az illegális szemétlerakásnak, ezzel szemben hatékonyan fellépni csak az önkormányzatok lennének képesek a hulladékgazdálkodás és különösen a szemétszállítási díj megfelelő szabályozásával. Számos európai országban már a lakhely bejelentésénél ki kell fizetni a szemétdíjat, amellyel az állampolgár bizonyos mennyiségig jogosulttá válik ingyenes hulladékelhelyezésre. Hasonlóan az építési engedélyek is rendelkeznek az építési hulladék lerakási helyének utólagos igazolásáról.
A jelenlegi szabályozás szerint, amennyiben a hulladék tulajdonosa nem ismert (vagyis illegális szemétről van szó), a hulladék elszállítása a terület tulajdonosának (kezelőjének) a feladata. Ez a szabályozás megoldhatatlan probléma elé állítja az erdőgazdálkodókat. Szerintük nem fenntartható az a jelenlegi állapot, hogy a hulladékgazdálkodás anomáliáit az erdőgazdálkodók viseljék, hiszen ők – ellentétben más magáningatlanok tulajdonosaihoz – kötelesek biztosítani az erdők szabad használatát, nem keríthetik le azt. A hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépése óta eltelt több mint tíz év igazolta, hogy a szabályok egyáltalán nem érték el a jogalkotó által kitűzött célt, és az erdőkben, illetve a mezőgazdasági területeken hatósági engedély nélkül lerakott, elhelyezett szemétkupacok száma nem csökkent, hanem nőtt. A településeken megoldatlan hulladékproblémákat a mező- és erdőgazdálkodás céljait szolgáló területekre exportálták, növelve a tulajdonosok, vagyonkezelők terheit.
Az Országos Erdészeti Egyesület javasolja, hogy amennyiben külterületen található erdő- illetve mezőgazdálkodás célját szolgáló ingatlanon kerül sor a hulladék elhagyására és annak tulajdonosa nem azonosítható, akkor a hulladékmentesítés költségét a települési önkormányzat viselje. Ebben az esetben így érvényesül leginkább a „szennyező fizet elv", bár igaz, hogy az önkormányzatok felelőssége csak közvetett, de az általuk működtetett hatósági jogkörök miatt felelősség terheli őket az elégtelen vagy nem megfelelő hulladékszabályozásért. Laczi Zoltán
A szabályozás meglehetősen ellentmondásos
ÁLTALÁBAN a településen élők hanyagságból vagy szándékosan sokszor háztartási hulladékot, de előszeretettel építési törmeléket stb. helyeznek el az erdőben. A mai gyakorlat szerint általában e települések önkormányzatainak jegyzőitől vagy a szomszédos település jegyzőitől érkeznek határozatok az érintett területek tulajdonosaihoz, illetve kezelőihez, hogy a szemétlerakatot számolják fel. Ez ellentmondásos helyzet, amely tovább növeli az erdő- és mezőgazdálkodó terheit és nem ösztönzi a települések önkormányzatait a hulladékgazdálkodás rendezésére (például ingyenes hulladékudvarok nyitása).
