2011. június 15. - VADKÁR A termelőknek együtt kell működniük a vadászatra jogosultakkal Ják - Ne legyen vadkár, ha pedig van, ne kelljen évekig a bíróságon hadakozni: ez lenne a célja a mezőgazdasági termelőknek, akik immár egyesületbe tömörülve védik az érdekeiket
Mint arról már beszámoltunk, tavaly októberben bejegyezte a bíróság az Agrárgazdálkodók a vadkárok megelőzéséért Vas megyei egyesületét. A 28 alapító taghoz többen csatlakoztak, így ma már 44 tagja van az egyesületnek. Ők összesen 17 ezer hektáron gazdálkodnak. Horváth Mihály elnök szerint már e terület nagysága is érzékelteti az egyesület súlyát és fontosságát. A közelmúltban tartott fórum fő témája is a vadkár megelőzése volt.
- Vad volt, van és lesz - e szavakkal kezdte előadását Nagy Imre címzetes egyetemi docens, aki igazságügyi szakértőként, erdőgazdálkodóként és egykori vadgazdálkodóként a téma jó ismerője. Dr. Németh Péter ügyvéd a vadkár peren kívül vagy peres eljárás során történő érvényesítéséről beszélt.
A legfontosabb, hogy a jelenlegi jogi szabályozás értelmében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben vagy gyümölcsösben, szántóföldön, erdősítésben, csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét.
A vadászatra jogosultak kötelesek- amennyiben a vad életmódja ezt indokolja - annak elriasztásáról gondoskodni, károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni, a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen, szükség esetén vadkárelhárító vadászatot tartani.
A földhasználóknak is vannak kötelezettségeik: kötelesek közreműködni a vadkár elhárításában, csökkentésében. Károsodás vagy károkozás közvetlen veszélye esetén értesíteniük kell a vadászatra jogosultat. A föld használói a vadászati hatóságnál kezdeményezhetik az állományszabályozó vadászat elrendelését. A kárigényt a kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell közölniük a kárért felelős személlyel. Ha a közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség - és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri – a jegyzőtől nyolc napon belül írásban kérelmezheti az egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. Nagy Ildikó
Haladni kellene a korral
Az egyesület megalakulása óta szorgalmazza egy egységes módszereken alapuló eljárásokat tartalmazó vadkárbecslő kézikönyv megalkotását. Szerintük ugyanis sok minden más is megérett az átalakításra, az újragondolásra. Furcsállják például, hogy a mai, technikailag fejlett világban - vita esetén - nem fogadják el bizonyítékként a vadkárt szemléletesen bemutató légifelvételt, de ugyanígy a hozamtérképek által „kidobott" adatokat sem veszik figyelembe.
