2011. július. 01. - Nincs annál nagyobb öröm az újságíró számára, mintha
írása nyomán újabb ötletet kap az olvasóitól. Ez történik immár
többedszerre, így mutathatunk be újabb nagy és öreg fát, valamint egy
különleges műszert. Kiskutas: állunk a fa előtt. Tölgyfa. Koronája szinte az égbe veszik. Törzse tekintélyt parancsoló, ágai szabadon nyújtózkodnak, hiszen egyedül áll a temető melletti kis tisztáson. Itt-ott-amott látható rajta úgynevezett bábaseprő, ami fagyöngyhöz hasonlatos élősködő, csak kisebb. Akad száraz ág is, de ereje, pompája teljében van, egyformán harsog a nyár, s leveleinek zöldje.
- Már a nagyanyám is táncolt alatta, mesélte, már akkor is hatalmas volt néz a sűrű levelek között áttűző napba Zsuzsa, Kovács Istvánné.
Hogy is kezdődött?
- Olvastam az öreg fáról szóló írását, szeretném felhívni a figyelmét én is egyre - szólt a telefonba pár hete a zalaegerszegi Kovács Istvánné.
Hát jöttünk. De nem egyedül. Szakemberrel, s nem véletlen. Kungli József zalaegerszegi erdész ugyanis rendelkezik azzal a műszerrel, ami megokosít bennünket a kiskutasi fa állapotáról.
- A fákat is ápolni kell, sérült ágait, korhadásait felismerni, eltávolítani - kezdi hivatása iránti alázatáról szóló előadását a frissen barátunkká lett fa árnyékában Kungli József. - Ha a beteg részeket eltávolítjuk, tovább élhet.
A betegségek kiszűrésére, diagnosztizálására fejlesztette ki tizenkét évvel ezelőtt két magyar faipari mérnök, dr. Dívós Ferenc és dr. Mészáros Károly a Fakopp névre hallgató mérőműszert. (Mindketten tanítottak a nyugat-magyarországi egyetemen.) Jóllehet, akadt külföldi próbálkozás, de mondhatni ez a műszer forradalmasította a fák vizsgálatát. Ugyanis lehetővé tette, hogy kivágás, sérülés nélkül, de mégis egészen pontos képet kapjunk egy-egy fáról, annak állapotáról. Kungli József az elsők között volt az országban, aki ilyen műszerrel rendelkezett. Nos, a kiskutasi fa lett az új alanya a vizsgálatnak.
Először is vettünk egy átmérő-mérőt. Megtudtuk, tölgyfánknak 130 centiméteres az átmérője szemmagasságban. Ezután Kungli József a műszerrel összekötött két tüskét két egymással szembeni oldalon behelyezte a törzsbe. Amikor ezeket kalapáccsal megütötte, a keletkezett hangrezgés elindult a fában, átérve a másik oldalra. Az eltelt időt pedig kijelezte a műszer.
Ekkor számolt az erdész a v=st képlettel, s a kapott értékből 1400 métersecundum kiderült, a fa belseje nem beteg. Mivel tölgyfa esetében ennek az értéknek az 1400-1800-as tartományban kell lennie. Ha kevesebb, az azt jelenti, korhadás lapul a kéreg mögött. A korát az átmérő és az éves növekedés általános adatai alapján legalább 300 évesre teszi a szakember. Arany Horváth Zsuzsa
Egy kicsi falu nagy tölgyfája: magyar találmánnyal vizsgálják (Zalai Hírlap)
- Főszerkesztő
- Napilapok
- Találatok: 647