Zala legnagyobb kincse az erdő (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2011-07-15 - Folyamatosság. A Zalaerdőnél a fakitermelés egyensúlyban áll az erdőfelújítással - Folytatódik az erdei sikersorozat. Valamikor a kőolajat mondták a megye kincsének, aranyának. Az kimerülőben van. Az erdő viszont él, és a folyamatos termelés ellenére gyarapodik. Ezen állami érték irányítására, egy esztendeje a Zalaerdő Zrt.-nél, Rosta Gyula kapott megbízatást.
Ez, és az erdőgazdaság folytatódó sikersorozata ad okot, hogy az új vezérigazgatóval szót váltsunk. Első kérdésünk: milyen céget talált, és mennyiben sikerült a beilleszkedés?
- Valóban az első évem telt el a Zalaerdőnél - kezdi válaszát, majd így folytatja: - Elöljáróban azonban szabadjon néhány személyes vonatkozást említenem. Az Erdészeti és Faipari Egyetem elvégzéséig Zalában éltem, azután kerültem a Mátrába, ahol 25 évig dolgoztam, 1995-től erdészetvezetőként a Mátrafüredi Erdészetnél. Tavaly nyár óta új helyen, új beosztásban folytatom a szolgálatot. Bevallom, nem kis izgalommal láttam munkához, de kollégáim együttműködése, segítőkészsége, nagymértékben segített a beilleszkedésben. Meggyőződtem, hogy a Zalaerdő Zrt. jól szervezett, magas szakmai színvonalon dolgozó, jó természeti adottságokkal bíró cég, amellyel szemben a tulajdonosi joggyakorló ezzel arányos elvárásokat fogalmaz meg.
A továbbiakban az erdőgazdaság által gondozott értékeket, a terület faösszetételét említi. Elmondja, hogy a cég 56 ezer 89 hektáron gazdálkodik, erdeik öt erdészeti tájban, a megye teljes területén megtalálhatók.
Szóba került, hogy seregnyi munkáikhoz idén 417 állandó dolgozójuk mellett 90 közmunkást is alkalmaznak.
Az erdőben folyó munkák túlnyomó részét viszont külső vállalkozások végzik. Az erdőfelújításban, erdőtelepítésben, fakitermelésben és a faanyag szállításában az említett számoknál jóval szélesebb kör, mintegy 280 vállalkozás vesz részt, amelyek összes létszáma eléri az 1200 főt.
- Az üzleti tervünk tavaly is fegyelmezett, lelkiismeretes munkavégzést kívánt a társaság kollektívájától, ők az elvárásoknak és az év közben jelentkező újabbnál újabb kihívásoknak az elmúlt esztendőben is meg tudtak felelni - vált témát a vezérigazgató, hozzátéve, hogy az adózás előtti eredményük megközelítette a félmilliárd forintot. Ezzel a Zalaerdő Zrt. jelentősen túlteljesítette az eredménytervét.
- A társaság által évek óta elért magas eredmény alapja a fakitermelési lehetőségek teljes körű kihasználása volt, nem történt ez másképpen az elmúlt év során sem. A kitermelt nettó fa mennyisége több lett a tervezettnél, meghaladta a 420 ezer köbmétert, úgy, hogy a bruttó erdőtervi lehetőséget nem lépjük túl.
A többlet az apadék magasabb szintű felkészítéséből, a vágástéri hulladék jelentős készletre vételéből származik. Gazdálkodásunkban a - szigorú szakmai előírásokon és hatósági ellenőrzésen nyugvó - fakitermelések folyamatos egyensúlyban állnak az erdőfelújításokkal. Ezenkívül tavaly 46,5 hektár első kivitelű erdőtelepítést végeztünk. Saját erdőtelepítési lehetőségeinket felülvizsgáltuk, középtávon évi 8-15 hektár új erdő telepítését terveztük. Jelentős állami terület nem került felkínálásra.
A vezérigazgató értékeléséből megtudtuk, hogy a jelentős eredmény elérését a tervezettnél magasabb árbevétel biztosította. Az árbevételi többlet növekvő ráfordítást igényelt, ezért a tervezett költségeiket nem tudták tartani, holott náluk kiemelt szereppel bír a tudatos, fegyelmezett költséggazdálkodás. A ráfordítások indokolt és racionális felhasználását, a vállalati prémiumelvárásokban anyagilag is ösztönzik.
- A 2010-es évre a Zalaerdő Zrt. a gazdasági válságot követő élénkülő fapiacon egy jelentős. 5.1 milliárd forintot meghaladó, fakereskedelmi árbevételt tervezett, mintegy 362 ezer köbméter fatermék forgalmazásával - tér át a kereskedelmi tevékenység értékelésére. - A fapiacra az előzetes várakozásokat is meghaladó kereslet voltjellemző. A fahasználati ágazat árbevétele így tavaly meghaladta az 5,4 milliárd forintot, mintegy 392 ezer köbméter faanyag értékesítésével, amelyből az export aránya 43 százalékot tett ki. 201 l-ben egy kiegyenlített keresleti fapiacot vetítettek elő - vált az idei esztendőre. - Tovább tart az alapanyaghiányból eredő rönkkereslet, ami azonban óvatosságra int bennünket, hiszen az emelkedő alapanyagárakkal szemben, a fafeldolgozás késztermékei nem azonos mértékben növekednek. Az első negyedévben jelentős volt a sarangolt termékek iránti kereslet. A tűzifapiac a hosszú tél miatt továbbra is stabil, fokozott a kereslet mind belföldön, mind a környező export piacokon. Összességében ebben az esztendőben is tovább nő a cégünk által forgalmazott, elsődleges fatermékek export aránya, ami sajnos a hazai feldolgozóipar hiányát mutatja. 2011-ben cégünk 5,3 milliárd forint fakereskedelmi árbevételt tervezett 351 ezer köbméter faanyag értékesítéséből, valamint 400 millió forint értékben terveztünk forgalmazni magánerdőkből felvásárolt faanyagot.
A piaci lehetőségek bővültek az ágazatban, ezért 15 ezer köbméter alapanyag feldolgozását tervezte a cég. A termelés növekedése a foglalkoztatás bővülését hozta, ma 12 személlyel dolgoznak többen ezen a területen. A tölgy fűrészáru piacán lassan növekvő kereslet alakult ki, változatlan árszinten. A lenti pelletüzem tavaly már működött. 2320 tonna terméket gyártott, amely a felmerült műszaki hibák miatt elmarad a tervezett háromezer tonnától. A beruházás létjogosultságát és időszerűségét a termék iránti növekvő bel- és külföldi igény igazolja.  Folyamatos fejlesztésekkel állandósítani kívánja az erdőgazdaság a minőséget és a termelést, mégpedig a gazdaságos működtetés és a piac folyamatos ellátása érdekében.
Mindezek után a vadgazdálkodásra terelődött a szó. Megtudtuk, hogy a 2010-es esztendő kiemelkedő sikereket hozott a szarvas vadászatában, három gímbika trófeája meghaladta a 14 kilogrammot. Jelentős még, hogy a tevékenység üzemi eredményét 10 millió forinttal sikerült javítani. E terület dolgozói jelentős munkát végeztek az állomány csökkentése érdekében, azonban ezen folyamat további erősítését tartják szükségesnek. A lelövések  mennyisége 400 darabbal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági vadkár értéke, a terményárak nagymértékű emelkedése miatt, tovább nőtt. A termelési érték 28 százalékát teszi ki. Az erdei kár is számottevő tétel, ezért a zrt. vezetése elkötelezett a nagyvadállomány jelentős mértékű csökkentésében, az optimális szint eléréséig.


Az idei esztendő várható gazdálkodási eredményéről azt mondhatom, hogy a tulajdonos tervünket bázis szinten hagyta jóvá, ami változatlan gazdálkodási körülményeket ró a társaságra. Félévi eredményünk alapján jó esélyünk van a terv teljesítésére. Az év második felében legfontosabb a termelési lehetőségeink kihasználása, a megtermelt fatermékek megbízható, fizetőképes vevők részére történő ütemes értékesítése. Hasonlóan fontos valamennyi ágazatunkban a tervek maradéktalan teljesítése, és az erdősítési, erdőnevelési munkák szakszerű elvégzése. Mindez továbbra is pontos, fegyelmezett munkavégzést igényel a társaság valamennyi dolgozója részéről.
Végül arra a kérdésre kértük Rosta Gyula válaszát, hogyan fogadták, hogy a közelmúltban az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegen tartotta vándorgyűlését?
Nagy múltú egyesületünk idén ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját. Többek között ezért is nagy jelentőségű, hogy mi rendezhettük meg ezt a találkozót, ahol másfél napig 600 ember szakmai és kulturális programját szerveztük meg. A vándorgyűlések rendezési joga időbeni visszatéréssel, egyfajta önkéntességgel nyerhető el. Zalában 1960 és 1998 után harmadszor került megrendezésre, Zalaegerszeg pedig első ízben adott otthont ennek az eseménynek, és bebizonyosodott, hogy méltó helyszín volt. Köszönet érte! Nemecz Ferenc
 A legértékesebb erdők
A zalai állami tulajdonú erdők vagyonkezelését öt erdészet végzi, a nagykanizsai, bánokszentgyörgyi, letenyei, lenti és zalaegerszegi, összetételüket és minőségüket tekintve hazánk legjobb erdei közé tartoznak. A legnagyobb értéket képviselő tölgyes, bükkös és erdei fenyves részaránya meghaladja a 75 százalékot. Ezen területek főfajaikon kívül elegyesekben is gazdagok, ezért kiemelkedő gazdasági értékük mellett természetvédelmi, természet-megőrzési szempontból is jelentősek.





© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.