2011. augusztus 3. - Nem kerülhetik ki az állami vadászvizsgát a vadászathoz kapcsolódó gyorstalpaló tanfolyamok végzősei. A Vidékfejlesztési Minisztérium július 28-ától azért szigorított, hogy felkészületlenül senki ne kezdhessen fegyverrel vadászni. Megyénkben részszakképesítésnél eddig sem adott automatikusan vadászjegyet a kamara.
A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájánál közölték, a tanfolyamrendszerű képzésben szerzett „középfokú végzettség" csak elviekben ad elegendő szakismeretet. Ezért fontos, hogy ne lehessen kikerülni az állami vadászvizsga megszerzését. A rendeletmódosítás célja az is, hogy a tanfolyamként szervezett, üzletággá fejlődött vadászképzéseket haladéktalanul felszámolja. A gyakorlati szférából érkezett visszajelzések alapján több százan végeznek az állami vadászvizsgát megkerülő középfokú tanfolyamokon. A hallgatók a formális vizsgával záruló képzésen nem kapnak valódi felkészítést, a résztvevők szinte készen kapják a bizonyítványt.
Zuberecz Tibor megyei fővadász, a megyei vadászkamara titkára elmondta, a vadászvizsgára felkészítő tanfolyamokkal semmi bajuk. Békésben is elterjedtek azonban azok az OKJ-s, vadászathoz, vadgazdálkodáshoz kötődő féléves képzések, melyek munkakör betöltésére alkalmas rész-szaképesítést adtak, és a hallgatóknak azt ígérték, a több százezer forintos díjban az is benne van, hogy nem kell állami vadászvizsgát tenniük. A vadászkamara azonban azt az álláspontot képviselte, hogy rész-szakképesítésnél nem ad vadászjegyet. Ezt támasztotta alá az is, hogy az OKJ-s végzettek közül többen elmentek hozzájuk vizsgázni, mert ez kellett ahhoz, hogy mezőőrként, hivatásos vadászként elhelyezkedjenek. Volt, aki a mezei nyulat, a szarkát nem ismerte fel, más a fegyvert nem tudta betölteni.
- Régebben azoknak, akik több évig tanulták a vadász-, vadgazdálkodási, erdészeti szakmát, például közép- és felsőfokon is, valóban nem kellett állami vadászvizsgát tenniük. Nekik azonban meg sem kottyant volna egy ilyen vizsga, hiszen nem pár alkalommal vettek részt okításon. A rendelet- módosítás azonban ezentúl őket is érinti.
Pechtol János, a vadászkamara főtitkára levélben is felhívta a megyei kamarák figyelmét, hogy vadászjegyet csak és kizárólag olyan személynek adhatnak ki, aki a lakóhely szerinti megyei területi kamara vizsgabizottsága előtt sikeresen letette az állami vadászvizsgát. Zuberecz Tibor kiemelte, a vadászvizsga díja 10 ezer forint, egy felkészítő tanfolyam 35-40 ezer forintba kerül, ehhez jönnek még a tankönyvek 13 ezerért, ha valaki nem tudja ezeket mástól beszerezni.
Az állami vadászvizsga elméleti részében a vadászidényektől a fegyverismeretig tesztet töltenek ki az érintettek, vadfelismerésből (védett és nem védett fajok) is számot adnak tudásukról, hét kérdést tartalmazó tételt húznak. A gyakorlati részben sörétes és golyós vadászlőfegyverrel meghatározott korong-, illetve köregységet kell teljesíteniük. Várhatóan jövőre szigorodik a vizsga, a lexikális tudás helyett még inkább a vadászetika, a gyakorlati rész kerül előtérbe, például szituációs körülmények között kell teljesíteni a lövészetet. Nyemcsok László
Jó idők a fácánra
ZUBERECZ TIBOR elmondta, tavaly erőteljesen csökkent megyénkben az apróvadállomány. A fácán és a mezei nyúl létszámának az idei időjárás kedvezett, ez meglátszik a szaporulaton is. Több helyen gondot okoznak viszont a nagyvadak, főként a vaddisznók. A vadásztársaságok mindent elkövetnek, hogy megfelelő élőhelye legyen az apróvadnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium részéről ígéret van arra, hogy jövőre - főként a fácánt illetően — vadtelepítési és -tenyésztési forrásokra lehet majd pályázni
