2011. augusztus 12. - Fenti témában a Vidékfejlesztési Minisztérium nagyon szűkszavúan hirdette a vitaindítót. Jóllehet talán a lét és nemlét huszonnegyedik órájában vagyunk, és szerintem az ország legfontosabb termelői ágazata, mert megtermeli a mezőgazdaság a napi élelem mellett ennek fontos exportját is.
Sajnos a kommunista milliomossá alakult volt nómenklatúra, „a vörös és zöld bárók", erkölcstelenül, de törvényesen (mert ők jutottak hatalomra) a nemzet vagyonát jóval értéken alul, korrupt módon szétosztották, szétlopkodták, az agráriumot főként! A magyar állam és nemzet gazdasági szempontjából azt gondolom, hogy az agrárium, az egészségügy, az oktatásügy mellett és előtt a legfontosabb stratégiai ágazat. Mert a föld megtermeli az élelmet, és a föld felszíne alatt van az ivóvízbázisunk. Ha ez a kettő a magyar állam, a magyar nemzet, a magyar emberek birtokában marad, már az életben maradásunk és nemzeti fennmaradásunk legfontosabb feltételei biztosítva lesznek. Vidéken az a bölcs mondás járja, hogy „a föld az élet anyja". Azt is hallani, hogy „termőföldben és édesvízben nagyhatalom vagyunk..." Sajnos ez már úgy jó harminc év óta téves szemlélet, mert az ivóvizünk hihetetlen mélységbe került, a volt talajfelszín alatti 1-6 méter mélységből 15-50 méter mélységbe, emiatt nincs talajpára a növények gyökereinek. Az ásott kútjaink szárazak (itt az Alföldön) és 50 méter mélybe is eljutnak bomlatlanul a kémiai gyomirtószerek. A Lakiteleki Népfőiskola gazdafórumán elhangzottak szerint évente körülbelül kétmillió hektár szántóföldet szennyezve ezzel. Ez óriási mértékben veszélyezteti az ivóvízbázisunkat és a talaj mikrobiológiáját. A talaj ilyen mérvű szennyezése mellett az is nagy baj, hogy termőföldünk 90 százaléka nem kapott a nagyüzemesítés óta, azaz ötven éve szerves istállótrágyát, ami a talaj mikrobiológiájához nélkülözhetetlen. Ezért változóban a talaj kémiai pH-értéke.
Vélhetően nagy gondot jelent majd az új agrárstratégia megalkotásánál a Nemzeti Földalap földvagyonának helyzete. A csupa jó földű állami gazdaságok privatizációja alkalmával vegyes magyar-külföldi gazdasági társaságok tulajdonába, illetve tartós bérletbe kerültek ezek a földek, amelyeknek egy hektárját általában 10-30 ezer forintért vették meg akkor a kedvezményezettek, ma ezek forgalmi értéke egymillió forint/hektár. És amikorra a földmoratórium megszűnik (két-három év múlva), figyelembe véve az eddigi ár-értéknövekedést, valamint ismerve a nyugati földárakat, bizonyára a mai egymillió forint/hektár földár felszökik ötmilliós szintre. Fentiek mellett a Natura 2000 eurós természetvédelmi program, ami a magyar termőföld 20 százalékát érinti, szintén nehezíti az új földtörvény és földhasználat kialakítását. Mert e földeket a kisajátítás, a gazdálkodásszabályozással kapcsolatban alkotott előírások terhelik, illetve gátolják a földtulajdonosnak a tulajdon szabad, önálló használati jogát. Dr. Repkény István, Lakitelek
