Kezdhetünk hozzászokni az egyre szaporodó szélsőségekhez (Népszabadság)

2011. augusztus 29. - A nyári hónapokban bármikor előfordulhat hőhullám, ám augusztus huszadika után ez kevéssé jellemző. Legutóbb 1992-ben volt ilyen augusztus végi forróság, azt megelőzően 1950-ben – mondta lapunknak Lakatos Mónika meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője. Az elmúlt száz év idősorai szerint az évszakok közül a nyári átlaghőmérséklet emelkedett a legjobban, ez esetben 1,2 Celsius fok a növekedés.
– Néhány napja a Mecsekben Délkelet-Ázsiában honos, denevér méretű lepkéket fogtak. Számos más példát is lehet hozni annak igazolására, hogy állat- és növényvilágunk alaposan átalakul és nem tudhatjuk, hogy hol van ennek a folyamatnak a vége. Vagy tudjuk?

– Az ilyen jelenségek oka lehet a változó klíma. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által publikált globális klímaváltozási forgatókönyvekben előre jelzett változások és ezek hatásai nálunk is beigazolódnak. Sőt, a Kárpát-medence a globálisnál is intenzívebben melegszik. 1901 óta az éves átlaghőmérséklet csaknem egy Celsius fokkal emelkedett országos átlagban. A hosszú idősorok adatai szerint az évszakok közül a nyári átlaghőmérséklet emelkedett a legjobban, itt 1,2 Celsius fok a növekedés. Azonban ha csak az 1980 és 2010 közötti három évtizedet elemezzük, akkor már 1,5 Celsius fokos a nyári melegedés a becslések szerint. A magas hőmérsékleti szélsőségek gyakoriságának növekedése is alátámasztja a melegedési tendenciát.
– Az idei nyár is bővelkedett szélsőséges jelenségekben…
– … gondoljunk csak júliusra. A hónap első napjai jóval az átlag alatti hőmérsékleteket hoztak, majd ezt egy az átlagosnál több fokkal melegebb két hét követte – négy napon át harmadfokú hőségriadót rendelt el az országos tisztifőorvos –, amit újabb lehűlés követett. Ha majd valaki egyszer visszatekint az idei júliusra, akkor azt fogja látni az adatokból, hogy e hónap átlaghőmérséklete 0,3 Celsius fokkal marad el a sokévi átlagtól. Látszólag semmi extra, pedig nagyon is az volt. Az emberek emlékezetében attól függően marad meg meleg, vagy hűvös júliusként, hogy a nyaralásuk melyik időszakra esett. Az augusztus is hasonlóan hűvös napokkal kezdődött, majd huszonkettedike után jött a rekkenő hőség, tehát összességében eddig átlagosnak mondható.
– Tudom, klímaváltozás, de mégis szokatlan, hogy augusztus utolsó napjaiban ilyen forróság tikkassza az országot.
– A nyári hónapokban bármikor előfordulhat hőhullám, abban azonban igaza van, hogy huszadika után ez kevéssé jellemző. Legutóbb 1992-ben volt ilyen augusztus végi forróság, azt megelőzően 1950-ben. A nyaralást nem érdemes tehát augusztus végére időzíteni, ritka az ilyen kiváló nyaraló idő a nyár utolsó napjaiban.
– Minek köszönthetjük ezt a forróságot?
– Ezekben a forró napokban a szubtrópusi területekről benyomuló magas nyomású és ezzel együtt afrikai eredetű, száraz, meleg légtömeg határozta meg a Kárpát-medence időjárását. Az éjszakák sem hűlnek le igazán ezekben a meleg hullámokban. A melegedés egyik megnyilvánulása a trópusi éjszakák számának szembetűnő emelkedése. Egy éjszakát akkor nevezünk trópusinak, ha a hőmérséklet éjjel sem csökken 20 Celsius fok alá. Az ilyen meleg nemcsak a betegek, hanem az egészségesek szervezetét is megviseli. Trópusi éjszakát a XX. század elején csak elvétve tapasztaltunk, a hetvenes évektől azonban egyre gyakrabban fordulnak elő.
– Mivel magyarázható, hogy a Kárpát-medence éghajlata jóval szélsőségesebb, mint a hasonló szélességi körön fekvő egyéb régióké?
– A Kárpát-medence három éghajlati terület határán fekszik, a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, és a dél-délnyugati mediterrán jelleg egymást váltva kerül fölénybe Most augusztusban a Földközi-tenger hatása meghatározó.
– A héten napokon át harmadfokú hőségriasztás volt érvényben. Miért van erre szükség, végül is mikor legyen hőség, ha nem nyáron? Nem önmagát védi le a szolgálat, okulva a 2006 augusztus eseményekből, amikor egy borzalmas vihar csapott le a fővárosi tűzijátékra érkező tízezrekre?
– Nem kell védeni magunkat, hisz a meteorológus szakemberek az idézett esemény során is helytálltak. Nagyon fontos a figyelemfelkeltés olyan napokon, amikor évszázados melegrekordok dőlnek meg, ezt nem lehet kétségbe vonni. Felelős magatartásra ösztönöz, ezen kívül a hőségriadó kihirdetése különböző, a lakosságot védő intézkedésekkel is jár.
– Hozzá kell tehát szoknunk a mostani rekkenő hőséghez.
– A hazai regionális klímamodellek azt valószínűsítik, hogy ebben az évszázadban folytatódik a melegedés, a klímamodellek a század végére 3,5 fok átlaghőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak, és a megfigyelésekkel összhangban nyárra vetítik előre a legnagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedést. Az ország keleti és déli területein lehet nagyobb a melegedés, az északnyugati tájakon valamivel kisebb változás valószínű. A várható csapadék-változások kevésbé egyértelműek, így a bizonytalan csapadék-előrejelzés  megkérdőjelezi azt, hogy nálunk valóban mediterrán klíma alakul ki. A modellek szerint a Kárpát-medence a csapadéknövekedést mutató magasabb szélességek és a csökkenést jelző Mediterráneum határán fekszik. Tény, hogy 1901 óta az éves szinten lehullott csapadék mennyiségében hét százalékos csökkenés mutatható ki. Még nagyobb a visszaesés, ha a tavaszi időszakot nézzük: száztíz év alatt tizenhét százalékkal apadt a tavaszi hónapokban lehullott égi áldás mennyisége. Az országos éves csapadékátlag 568 milliméter, ezen belül az év két legcsapadékosabb hónap a június és a július. Vagyis az esernyő és az esőkabát az itthoni nyaralás elmaradhatatlan kellékei.
– A tavalyi csapadékos év gondolom jól jött a mezőgazdaságnak, de kitartott-e erre az évre is abból a rengeteg vízből?
– Olyannyira nem, hogy például egyes dunántúli, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyei régiókban 2011 első félévében súlyos aszály alakult ki. A hazai időjárásra egyébként is jellemző az aszályhajlam, a csapadékos éveket kirívóan aszályos évek is követhetik, de akár egyetlen éven belül is előfordulhat aszály és belvíz ugyanazon a területen.
– Fel lehet készülni ezekre az időjárási anomáliákra?
– A szélsőséges időjárási jelenségek régiónk velejárói. Éppen ezért készül egy Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, amelynek legfőbb célja a klímaváltozás hatásaira való felkészülés megalapozása.
– Csakhogy mindig egy lépéssel le leszünk maradva, mert csak követni tudjuk a változásokat, de a változások tényleges mértékét nem ismerjük. Mi értelme van egy stratégiának akkor, ha azt sem tudjuk, hogy 2100-ra mennyivel emelkedik az ország átlaghőmérséklete? Most 1,5-től 4,5 Celsius fokig bármilyen emelkedés elképzelhető.
– A modelleredmények valóban hordoznak bizonytalanságot a változások mértékére vonatkozóan, de a változás iránya egyértelmű, tehát tenni kell valamit, nem várhatunk a kedvezőbb fejleményekre. A modellek bizonytalansága részben az éghajlati rendszer belső ingadozásából, valamint a fizikai folyamatok modellenként eltérő közelítéséből fakad, ezeken kívül az emberi tevékenység jövőbeli hatása is nehezen becsülhető. A bizonytalanságot meg kell tanulni értelmezni, azzal együtt kell tervezni. A modellfejlesztések során a bizonytalanságok csökkenthetők, de a bizonytalanság kommunikálása valóban nehéz feladat, ezt meg kell oldani.
– Éppen az augusztus tizenkilencediki somogyi, zalai vihar mutatta meg, hogy mennyire esetleges akár az egy napos előrejelzés is. Reggel még azt mondták, hogy minimális eséllyel alakulhat ki zivatar, estére meg egy hatalmas zivatarlánc rombolta végig a Dél-Dunántúlt.
– Az említett eseményhez hasonló jelenségek több lokális hatás következtében néhány óra leforgása alatt kialakulhatnak, egy nappal előre nem lehet ezeket előrejelezni. Legfeljebb azt jelenthetjük ki, hogy bizonyos jelenségek kialakulásához a feltételek adottak, hogy pontosan mikor és hol csap le egy zivatar, azt nem lehet megmondani. Ennek ellenére senki sem vonhatja kétsége, hogy a mostani előrejelzések az időjárási modellek fejlődésének köszönhetően jóval pontosabbak, mint a korábbiak.
– Az az érzésem, hogy túlontúl automatizálódott, számítógépesedett a meteorológia és egyre kevesebbet tekintenek az égre.
– Az OMSZ mérőhálózatában csaknem száz automata állomás rögzíti a légkör állapotát, mintegy 560 csapadékmérőnk készít napi feljegyzéseket.  Az országban kialakult időjárási állapot jellemzésére ez elegendő, de kisebb skálájú jelenségek, például minden egyes jégeső, vagy tornádó lefülelése sűrűbb hálózatot igényelne.
– Hogyan éli meg meteorológusként a szélsőséges helyzeteket?
– Egy-egy szélsőséges helyzetet nem hozhatunk közvetlen kapcsolatba a klímaváltozással, de az extrém helyzetek gyakoribbá válása mégis ezt a kapcsolatot erősíti. Szakmai szempontból fontos, hogy olyan extrém körülményeket észlelünk, mint addig sohasem, vagy nagyon ritkán. Számomra az a fontos, hogy a meteorológiai szolgálat honlapján megjelenő szakmai anyagokban korrekt tájékoztatást kapjanak az érdeklődők vagy akár a döntéshozók. Az is fontos, hogy a lehetőség adott, hogy ezen információk, adatok alapján az emberek felelősségteljes döntéseket hozzanak. Vegyék komolyan a figyelmeztetésünket, hogy magas ultraibolya-sugárzás esetén nem menjenek a napra, hogy rekkenő hőségben minél többet igyanak.
– Mit látunk az elkövetkező hónapokra? Elképzelhető, hogy a „vénasszonyok” november végéig örvendeznek, vagy akár az is előfordulhat, hogy szeptember közepén kabátban járunk?
– Minél távolabb tekintünk annál nagyobb a bizonytalanság. Egy hétre, tíz napra az időjárási helyzettől függően elég pontosan előre látunk, például a jelenlegi hőség is jól prognosztizálható volt. Hosszabb távon, különösen havi léptékben azonban nem bocsátkoznék jóslatokba. Ötvös Zoltán