2011. szeptember 6. - Súlyos buszbaleset történt tegnap hajnalban a
Nógrád megyei Jobbágyi közelében, a 21-es főúton: egy 43 éves férfi a
helyszínen meghalt, harmincan megsérültek - négyen súlyosan. A balesetet egy jármű elé ugró szarvasbika okozta - mint az Országos Vadászkamara közölte, a szeptember a szarvasok nászának időszaka, amikor a vad a szokottnál figyelmetlenebb, és sokkal váratlanabbul kerülhet a gyanútlan autóvezetők elé, mint az év más szakában. Szarvassal ütközött és az árokba borult egy menetrend szerinti Volán-járat tegnap reggel a Nógrád megyei Szurdokpüspöki és Jobbágyi között, a 21-es főúton: egy 43 éves férfi a helyszínen meghalt, 29-en pedig megsérültek - négyen súlyosan.
A busz Salgótarjánból tartott Budapestre, amikor fél 6-kor egy szarvasbika ugrott át az úton; a közel 150 kilós vad a hírek szerint úgy nekicsapódott a busznak - így teljesen szétroncsolta a jármű elejét -, hogy a busz vezetőjét is majdnem agyonnyomta. A jármű első üléssorában utazó 43 éves férfi, aki szolgálaton kívüli buszsofőr volt, ekkor megpróbálta kormányozni a járművet, ami azonban az árokba borult, egyes hírek szerint fának is ütközött. A férfi a helyszínen meghalt. A túlélők arról számoltak be, hogy neki köszönhetik az életüket. A sérültek közül tizenkettőt a hatvani kórházba, tizenhetet Salgótarjánba vittek, ahonnan egy súlyos koponyasérültet a fővárosi Honvédkórházba kellett küldeni - őt lapzártánkkor is altatásban tartották. A hatvani Albert Schweitzer Kórházban életveszélyes sérült nincs, de mindegyikük sérülése nyolc napon túl gyógyuló. A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban két súlyos sérültet ápolnak csonttörésekkel illetve agyrázkódással, 14 utast végtagsérülésekkel.
Életveszélyes ősz
Fokozottan veszélyes időszak a nyár vége a közúti vadbalesetek szempontjából: míg a július végi, augusztus eleji időszak az őzek nászának ideje, addig a szeptember a szarvasok bőgési időszaka. Ilyenkor sűrűbb vadmozgás tapasztalható - tájékoztatta lapunkat az Országos Vadászkamara, és az Országos Magyar Vadászati Védegylet jogi képviselője. Székely István közlése szerint a korábban félénk, erdőben, bozótosban élő állatok, akik kerülik a zajt, most "az ösztöneiktől hajtva, könnyebben kerülnek ki" a közutakra. Bár a szarvasbikák esetében egy-tíz nap között lecseng ez az időszak, az országban tájegységenként máskor kezdődik: míg Somogy megyében általában hamarabb, az Északi-középhegységben később, de október elején mindenütt véget ér.
Mind az autóvezetés, mind a vadászat fokozott veszéllyel járó tevékenység, ezt hívjuk "veszélyes üzemnek"; az ebből eredő kárra, ha a baleset mégis bekövetkezik, a polgári jog három lépcsőt ismer, ha a vadászatra jogosult - aki egy adott vadászterületen gazdálkodik - és az autós nem tudnak a balesetet követően megegyezni - fejtette ki a jogi képviselő. A bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy az autós vagy a vadászatra jogosult működésében úgynevezett felróható magatartás megállapítható-e. Ha igen, a felelős viseli az autóban és a vadban keletkezett teljes kárt. Ha azonban a felróható magatartás egyik félnél sem bizonyítható, akkor az a kérdés, volt-e rendellenesség valamelyik félnél: például az autósnál fékhiba, vagy a vadászatra jogosultnál egy rosszul megszervezett hajtóvadászat. Ilyen esetben a rendellenességért felelős fél viseli a teljes kárt. Amennyiben mindkét félnél előfordult valamilyen hiba, illetve egyik félnél sincs felróható magatartás, akkor mindenki a maga felelősségét viseli; így az autós az autóban, sőt az egészségben, emberéletben okozott kárt, a vadászatra jogosult pedig a vadban keletkezett kárt.
Az elmúlt 10 évben a KSH adatai alapján szinte minden évben nyolcvannál több állatgázolás okozta közúti baleset történt, és különös, de minden második évben száz fölött regisztrálnak: 2001-ben 83, 2002-ben 119, 2003-ban 92, 2004-ben 120, 2005-ben 84, 2006-ban 78, 2007-ben 107, 2008-ben 95, 2009-ben 105, és tavaly 86 ilyen baleset történt.
