2011. 9. 16. - 36 ezer fővel többen dolgoztak 2011 első hét hónapjában a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 684 ezer fő volt 2011. január–júliusban. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 4,0, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–júliusban 1 millió 846 ezren dolgoztak, 36 ezer fővel (2,0%-kal) többen az egy évvel korábbinál. A költségvetési szférában dolgozók 733 ezer fős létszáma 36 ezer fővel (4,7%-kal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható – tájékoztat a KSH.
A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma júliusra 74 ezerre nőtt, így az időszak alatt átlagosan közel 55 ezren voltak, 73%-uk részmunkaidős. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 679 ezer fő volt a létszám, amely 1%-os csökkenést jelent 2010. január–júliushoz képest.
A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 104 ezer főre emelkedett. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 684 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–júliusban.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 700, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202 600 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,0%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,0%-kal, a költségvetés területén 0,7%-kal nőttek. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (473 600 forint), ezt az információ és kommunikáció (393 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (367 700 forint).
A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (146 400 forint) ágakban dolgozók kerestek. A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–júliusban a teljes munkaidősök mintegy 43%-a átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, így a szféra kompenzációval együttesen számított bruttó keresete 1,2 százalékponttal magasabb, 1,9%-os növekedést mutatna.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első hét hónapjában átlagosan 5,0%-kal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 140 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 300) forint volt, átlagosan 5,5%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.) A 224 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,1%-kal haladta meg a 2010. január–júliusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1% volt.
