2011. SZEPTEMBER 21. - TERVEZET Technológiától és erőműmérettől függ majd a támogatás Elkészült a megújuló energiahordozókból, hulladékból előállított hő- és villamos energia új támogatási rendszerének a tervezete. Az előterjesztés azzal magyarázza az úgynevezett METÁR rendszer szükségességét, hogy csak energiaár-támogatással és kötelező átvétellel növelhető 2020-ra 14,65 százalékra a megújulóalapú energiahordozók aránya. E cél elérését tartja kívánatosnak a Nemzeti cselekvési terv. Az új szisztéma egyik fő szempontja a fenntarthatóság. Egyszerűsödés az előző KÁT-rendszerhez képest, hogy a támogatás megítélésekor nincs szükség projektértékelésre, a támogatás nagyságát az előállítási technológia és az áramtermelő berendezés kapacitása határozza meg. A bevezetése azonban jövőre 0,9, 2013-ban további 1,52 százalékos áramáremeléssel jár az egyetemes szolgáltatási körben, azaz főként a lakossági, kisvállalkozói és közintézményi fogyasztóknál.
TERV Technológiánként és erőműméretenként adják majd a támogatást, mennyiségi kvótákkal
Elkészült a megújuló energiahordozókból előállított hő- és villamos energia új támogatási rendszerének a tervezete. Bevezetése jövőre 0,9, 201J*an további 1,52 százalékos áramáremeléssel jár, ha 2020-ra el kívánjuk érni a megújulóalapú energiatermelés már megcélzott, 14,ó5 százalékos arányát.
A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer, röviden METAR váltja fel a KÁT-ot (kötelező átvételi és támogatási rendszer) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elképzelése szerint. A kormány számára készült előterjesztés azzal magyarázza a MEIÁR szükségességét, hogy csak energiaár-támogatással és kötelező átvétellel növelhető 202O-ra 14,ó5 százalékra a megújulóalapú energiahordozók aránya, ahogyan azt a Nemzeti cselekvési terv (NCST) előírja, s hogy e cél elérésére a KÁT több szempontból sem alkalmas. Az új szisztéma egyik jellemzője a fenn tarthatóság szem előtt tartása. így például csak fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyagokat lehet majd a biomassza-erőművekben
felhasználni, az ehhez kapcsolódó eredetigazoló rendszert a Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozza ki. Másrészt területi fenntarthatósági szempontok érvényesülnek majd a biomassza- és a geotermikus energiatermelés során. Harmadrészt a tervezet a kisebb biomassza-erőművek létesítését támogatja azért, hogy alacsonyabbak legyenek az alapanyag-szállítási költségek, és a létesítmény jobban támaszkodjon a helyi, települési adottságokra. E szerint 10 megawatt kapacitásúnál nagyobb áramtermelő biomasszaegység nem kaphat támogatást, kivéve, ha távhőrendszert is ellát. Ekkor 20 megawatt a felső határ. A támogatások konkrét mértékéről azonban még nincs döntés, információink szerint erről komoly vita folyik a háttérben.
Jelentős egyszerűsödés az előző, KÁT-rendszerhez képest, hogy a támogatás megítélésekor nincs szükség projektértékelésre, mert a támogatás nagyságát az előállítási technológia és az áramtermelő berendezés kapacitása határozza meg. A technológiához és a mérethez rendelt támogatási mértékeket jogszabály rögzíti majd. A METÁR-t egységesen 15 évig lehet igénybe venni. Az árakat célszerű lesz kétévente, illetve napenergia esetében évente felülvizsgálni. Tizenöt év elteltével a biomassza-erőművek igényelhetik az úgynevezett barna tarifát, hogy életképesek maradjanak.
Ha a kormány úgy dönt, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek 2020-ra el kell érnie a fenti, 14,05 százalékos arányt, akkor a METÁR-on keresztül akkora támogatást kell adni a zölderőműveknek, amennyi 2012-ben 0,9, 2013-ban további 1,52 százalékos áremelkedést jelent az egyetemes szolgáltatói (főként lakossági, kisvállalkozói és közintézményi) árakban. Opció lehet a végfelhasználói áramárak jelenlegi szinten tartása i s. Ekkor viszont nincs ártámogatás, és nem nő majd a megújulóalapú és a hulladékot hasznosító energiatermelés aránya sem. Elképzelhető egy köztes megoldás is a minisztériumi anyag szerint a lakosság teherviselő képességének figyelembevételével kell meghatározni a vele kifizetendő támogatás mértékét. Annak a veszélynek a kivédésére, hogy túl sok energiatermelő lépne be a METÁR-ba, s emiatt megnőne az országosan kifizetendő támogatás nagysága, a javaslat szerint kvótákat kellene bevezetni. A hatékonyabb termelőegységek nagyobb eséllyel jutnának kvótákhoz.
A fix támogatáson kívül viszont bónusztámogatást is kaphat az a termelő, amely, valamely szempontból elmaradt térségbe telepíti az erőművét, de adható bonusz k+f eredmények alapján, és akkor is, ha az energiatársaság más nemzetgazdasági célok megvalósításához járul hozzá.
Lesznek olyan költségei is a METAR-nak, amelyek forrását a tervezet szerint egy új tarifaelemből kell előteremteni. Az egyik ilyen pluszkiadás azért merül fel, mert a megnövekedett feladatok (a faanyag-minősítés) miatt 6-10 fővel megkell erősíteni a Magyar Energia Hivatalt, a másik pedig, mert létre kell hozni egy 66 fős erdővédelmi szolgálatot is. Az ezek fedezetéül kirovandó hatósági szolgáltatási díj az érintett faanyag piaci értékének 1-2 százalékát teheti ki. (A szolgálat a faanyag-minősítésen kívül más, ide nem tartozó feladatot is ellát, ennek költségei nem terhelhetik a METÁR rendszert, amely egyébként a háztartási tűzifára nem vonatkozik.)
A METAR akkor léphet életbe, ha azt az Európai Bizottság is jóváhagyta. B. Horváth Lilla
