2011. október. 05. - Kétezer éves szarvastetem. Kelta falut tárnak fel a Keszthelyt elkerülő 71-es úton Kétezer éves szarvastetemre bukkantak a minap a régészek a Keszthelyt elkerülő 71-es út nyomvonalán végzett ásatások során. A kifejlett gímszarvas alatt borja csontvázát is megtalálták.
Mindkét állatot kelta áldozati szertartás keretében érte utol a végzet. Egy kelta falu bontakozik ki ugyanis a régészek szeme előtt a szeptember elején megkezdett munkálatok nyomán, s mint a friss lelet is bizonyítja, a keltáknál a szarvas nagy kultusznak örvendett. Október végén, november elején, a vadászati szezon végén áldoztak hálaadó szertartás keretében szarvasokat. De erről majd később.
Az elkerülő út nyomvonalán immár harmadik éve folynak a Zala Megyei Múzeumi Igazgatóság ásatásai, e szezonban október közepéig maradnak. Tavaly ősszel a terület egy másik szakaszán 7 ezer éves neolit falu cölöpös hosszúházait tárták fel a régészek, most azonban már a vaskor végén, Krisztus születése körüli évtizedekben járunk az időben.
A gímszarvas kétezer éves maradványai alatt borja csontvázát is megtalálták.
A kelták az első nép, amelynek ismerjük a nevét, a korábbi embercsoportok elnevezéséről nem maradtak fenn források. Másról is nevezetesek: ők készítettek először korongolt edényeket. Tehát már nem csak puszta kézzel formálták az agyagot, bevetették a forgó korongot, s jó minőségű díszkerámiát készítettek - avat be Straub Péter, a megyei múzeumi igazgatóság régészeti osztályának vezetője, aki Simmer Líviával közösen végzi a feltárást.
Az edények kiégetéséhez a kelták rostélyos, kétosztatú kemencét használtak, amelyekből találtak is egy szép példányt a régészek. A nyers edényeket köralakú lyukacsos rostélyra helyezték, az égetőtér fölé agyagkupola borult. A kemencéhez két fűtőcsatorna csatlakozott. Lakóházak nyomai ugyancsak előkerültek, ezek tanúsága szerint a kelták nagyjából 4x3 méteres, téglalap alapú házakban éltek, amelyeket oldalanként három cölöp tartott.
Az ásatás igazi érdekessége azonban a szarvasáldozati gödör. A keltáknál dívó szarvas kultuszt bizonyítja, hogy egyes ábrázolásaik az embereket szarvasaganccsal a fejükön mutatják. Szarvasistenük, Cernunnos a természet halálának és megújulásának volt az ura, de termékenység, gazdagság és jó termés ügyében ugyancsak nála kellett közbenjárni. Ő volt az állatok királya, védelmezője, ünnepe a november 1-jén esedékes samhain. Ez alkalomból áldozhatták fel a Keszthely határában meglelt ötévesre becsült kifejlett gímszarvast is, kicsinyével együtt. A samhain a kelta kultúrkör egyik legjelentősebb ünnepe, ami október 31-én sötétedéskor kezdődött, és november 1-jén ért véget. Ez az az éjszaka, amikor a világ rendje felborult, eltűntek az evilág és a túlvilág közötti határok, s elszabadultak az emberfeletti lények, valamint a halottak. A pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája, szokás volt örömtüzeket gyújtani, melyek körül kísértethistóriákkal szórakoztatták egymást az emberek. Az ünnep egyik fontos jelképe volt a töklámpás... Ha a fentebb lejegyzettek kísértetiesen ismerősnek tűnnének, nem véletlen. A samhain ugyanis angolszász területeken nagy valószínűséggel a halloween ünnepben él tovább.
De vissza a szarvasunkhoz. Mint Straub Pétertől megtudjuk, nem ez az első ilyen lelet Zalában, korábban Fenékpusztán és Zalaszentivánon bukkantak hasonló maradványokra a régészkollégák.
Felmerül, vajon honnan lehet tudni, hogy október végén zajlott az áldozat?
- Az ásatáson kint járt a Festetics-kastély-beli Vadászati Múzeum szakembere, ő határozta meg, mégpedig az agancs állapotából - halljuk a választ. - A szakértő olyan jó állapotúnak találta a csontvázat, hogy felmerült a lehetőség, kiállításukon be is mutatják a Vadászati Múzeumban.
További érdekesség, hogy az egyik, korábban Zalában talált szarvasáldozat DNS-ét összevetették egy most elejtett állat örökítő anyagával. Az derült ki, hogy a szarvasok DNS állománya a két évezred alatt sem változott meg. Elképzelhető, hogy az új lelet is átesik a DNS vizsgálaton.
Szkíták a kelettel, kelták a nyugattal
Az ókori kelták Kr. e. 4. század elején kerekedtek fel a Rajna mentéről, s árasztották el a Kárpát-medencét. Ahogy a szkíták kelettel kapcsolták össze a területet, úgy a kelták nyugattal olvasható a forrásokban. A kelták Európában elsőként jutottak el az államalapítás küszöbére, de azt, elsősorban a törzsek közötti ellentétek megakadályozták. Számos technikai vívmány elterjesztése kapcsolódik nevükhöz, s elsőként használtak vidékünkön makedón mintára vert ezüst pénzérméket. Magyar Hajnalka
