Turisztikai befektetőket és egyre több vendéget várnak
Öt év és több mint tízmilliárd forint szükséges ahhoz, hogy a gyöngyösoroszi ércbányák mátrai területe - megközelítőleg - visszanyerje eredeti állapotát.
A húsz éve megszüntetett gyöngyösoroszi ércbánya műszaki bezárását ebben az évben kezdik el, majd rekultiválják a területet. Szakemberek szerint ezzel minden környezeti veszélyforrást megszüntetnek a Mátrában.
Az Országos Érc- és Ásványbányák Gyöngyösorosziban az 1950-es évektől folytatott ólom- és cinkércbányászatot, majd 1986-ban megszüntették a termelést. Tóth Tiborné, az 1600 lakosú Heves megyei település polgármestere úgy jellemezte az elmúlt húsz évet: állandó veszélyben éltek az elhagyott bánya miatt.
Az ÁPV Rt. 2003-ban döntött a bánya műszaki bezárásáról. A terület felmérésével és a műszaki tervezéssel a pécsi székhelyű Mecsek-Öko Rt.-t bízták meg. A szükséges dokumentáció elkészítése és az engedélyek beszerzése után ebben az évben kezdik meg a munkát - jelentették be a napokban Gyöngyösorosziban. Papp Béla, a részvénytársaság vezérigazgatója szerint a műszaki bezárás és a terület rekultiválása a legnagyobb környezetvédelmi beruházásnak tekinthető ma, Magyarországon. A munkálatok - mint a vezérigazgató elmondta - több mint tízmilliárd forintba kerülnek. Ebből erre az évre hárommilliárd forintot biztosított az ÁPV Rt. A tervek teljes megvalósításához öt év szükséges.
Kulcsár László, a Mecsek-Öko főmérnöke elmondta: húsz évvel ezelőtt nem zárták be a bányát, csak megszüntették a termelést. A szakember szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Mátraszentimre és Gyöngyösoroszi között lévő 130 ezer köbméteres nyitott bányatérségen keresztülfolyó, felszín alatti vizek nehézfémeket oldanak ki. Ezeket egy víztisztító berendezéssel kiszűrik, a veszélyes anyagokat pedig egy zagytározóban helyezik el.
A polgármester viszont éppen ennek veszélyére utalt, amikor arra hívta föl a figyelmet, hogy egy nagyobb esőzés vagy kisebb omlás miatt a megtelt zagytározóból a veszélyes anyag a településre zúdulhat. A főmérnök a probléma megoldásáról szólva kifejtette: a bányát betömedékelik, ezáltal az érintett rétegekből kiszorítják az oxigént, így az átfolyó víz nem oldja majd ki a nehézfémeket. Kulcsár László hozzátette: további teendő a tájrendezés, amelynek során a meddőhányókból mintegy 70 ezer köbméter anyagot szállítanak majd el a veszélyeshulladék-lerakókba. Felszámolják a zagytározókat is, tartalmukat szintén biztonságos helyre viszik. A főmérnök hangsúlyozta: kezelni kell a felszíni vízfolyásokat is. A településen keresztülfolyó Toka-patak és a környéken lévő több víztározó partjára rakódott szennyező anyagokat is fel kell szedni, és el kell távolítani. A becslések szerint mintegy 400 ezer köbméter földet kell megmozgatni és elvinni.
Ezt követően - miként a szakemberek fogalmaztak - el lehet mondani, hogy a terület megközelítően visszanyeri eredeti állapotát.
- Tiszta lesz a Mátra - jelentette ki Magda Sándor, a térség szocialista országgyűlési képviselője. Hozzátette: a környezet rendezése a Gyöngyösorosziban élőknek jelenti majd a legtöbbet, de a térség szempontjából is rendkívüli fontosságú, hiszen turisztikai befektetőket és egyre több vendéget várnak a Mátrába.