2012. január 6. - Időjárás – 1987 óta tavaly decemberben volt a legalacsonyabb a Duna vízállása 2010-hez hasonlóan 2011-ben ismét éves csapadékrekord dőlt meg. Csakhogy amíg 2010-ben vízben úszott az ország, tavaly szinte az egész Kárpát-medence porzott a szárazságtól.
2010-ben az eddigi legcsapadékosabb évet zártuk a múlt század elejétől rögzített megfigyelések alapján. Akkor országos átlagban 959 milliméter csapadék hullott, mely több mint 130 milliméterrel haladta meg az addigi rekordot, az 1940-es 824 milliméteres éves hozamot. 2011-ben éppen az ellenkezője történt – 1901 óta soha ilyen száraz év nem volt. Az előzetes adatok alapján az országos csapadékösszeg 2011-ben 404,4 milliméter volt, ami 4,3 milliméterrel kevesebb, mint az eddigi legalacsonyabb érték, amit a meleg és száraz 2000-es évben mértek.
A legutóbbi két év csapadékellátottsága is megerősíti, hogy szélsőséges csapadékviszonyok, áradások, aszály, belvíz egymást követő években, sőt egy éven belül is kialakulhatnak a Kárpát-medence térségében – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján.
A 2010-es év a legnagyobb eltérést mutatja a többlet, a 2011-es pedig a hiány irányába. 2010-ben a szokásosnál 70 százalékkal több csapadék hullott, 2011-ben az éves összeg 30 százalékkal maradt el a szokásostól. A legnagyobb csapadékhiány tavaly a Dunántúl középső régióit sújtotta. Az átlagot kissé meghaladó értékek csupán a nyugati határszélen és a Hajdúság területén fordultak elő.
Lakatos Mónika meteorológustól tudjuk, hogy az OMSZ automata csapadékmérői közül a szentgotthárdi mérte tavaly a legtöbb csapadékot, 677 millimétert, Martonvásáron pedig a legkevesebbet, 260,9 millimétert. Ezzel szemben a 2010-es év csúcstartója 1550 milliméternyi csapadékkal a Bükkben fekvő Jávorkút. Ezzel az értékkel megdőlt a Magyarországon valaha mért legtöbb éves csapadék rekordja 2011-ben csupán két hónapban, júliusban és decemberben esett az átlagosnál több csapadék, az év többi részében a szokásosnál szárazabb volt az idő. A legszárazabb hónapnak a november bizonyult, amikor az országos átlag 0,3 milliméternek adódott.
A szárazság, az aszály Magyarország és térségének rendszeresen jelentkező éghajlati sajátossága, de ilyen extrém száraz hónapra, mint amilyen a tavaly novemberi volt, nagyon régen nem volt példa. Olyannyira nem, hogy akkor százéves szárazsági rekord dőlt meg. Az ország legnagyobb részén ebben a hónapban csapadék nem volt, többnyire csak szitálás, ónos szilálás, szemcsés hó fordult elő.
A csapadékhiány miatt a hazai folyók vízszintje jelentősen lecsökkent, a Dunán, a Tiszán és mellékfolyóikon is több helyen mértek rekordalacsony vízállást. November végére a Dunán szinte teljesen leállt a forgalom, csaknem 100 uszály vesztegelt a horvát–magyar határnál, Mohácsnál pedig a kompközlekedés is veszélybe került. A rendkívül alacsony vízállás miatt a Paksi Atomerőműben életbe léptették az úgynevezett kisvizes intézkedési terv első, majd december első napjaiban a második fokozatát, ami gyakoribb ellenőrzést jelentett.
1987 óta tavaly december harmadikán volt a legalacsonyabb a Duna vízállása, akkor 84,29 méteres vízszintet mértek. Az eddigi legalacsonyabb értéket 2003. augusztus 30-án mérték, 84,42 métert. Azóta sokat javult a helyzet, amit az is mutat, hogy a Dunán ismét megindult a hajóforgalom. Pakson jelenleg egy méterrel magasabb a vízszint, mint amekkora december közepén volt. Ötvös Zoltán
