2012. január. 09. - Több mint kétszáz erdőgazdálkodó érkezik folyamatosan a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságára ezekben a hetekben.
Az erdészeti hatóság szakembereivel egyeztetnek, mit tehetnek, és mit
kell megtenniük a következő tíz évben a rájuk bízott erdővagyonnal.
Lezárul a nagykanizsai körzeti erdőterv, amely az erdőtörvény szerint
alapja a térségben folyó erdőgazdálkodásnak. A 2009-es erdőtörvény
egyértelműsítette a körzeti tervezést. Jagicza Attila, a Zala Megyei
Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója elmondta, a megyét
11 erdőtervezési körzetre osztották, s mivel a terveket tíz évre szólóan
kell készíteni, ennyi idő alatt érnek körbe az egész megyén. Tavalyról
áthúzódva - nem naptári években tervezik az erdőt - a kanizsai térséggel
végeztek, idén pedig a zalakomári terület tervezése kezdődik. A munka
az erdőleltározással kezdődött, melynek során az erdőtervezők hónapokon
át járták a terepet, s a digitálisan rögzített adatokat ellenőrizték.
- Kontrolláljuk az önerdősülést vagy az egyéb erdősülési folyamatokat,
aminek az eredményét rögzítjük a térképen. Az erdőterv foglalkozik
többek között az erdők állapotleírásával, folyamatos fenntartásával, a
rendeltetésével, hiszen nemcsak gazdasági, hanem védelmi és közjóléti
erdeink is vannak szép számmal, továbbá meghatározzuk a gazdálkodási
lehetőségeket. Ezt széles körű egyeztetés követi az erdőgazdálkodókkal,
szakhatóságokkal. Ez megy most, s februárban-márciusban kapják meg az
erdőgazdálkodók a végleges tervet - mondta az igazgató.
Erdőtervezési körzetek Zala megye
Az elkészült kanizsai erdőterv a körzet közel 11.113 hektárnyi erdeit
foglalja magában, a város és a környező huszonkét település határában.
Ez a megyében található összes erdő mintegy tizedrésze, aminek fontosabb
jellemzőiről az igazgató elmondta, 16 százaléka bükkös, ami a kocsányos
tölgyesekkel, gyertyánosokkal együtt a terület felét teszi ki, de
jelentős az égeresek aránya is. Közel egyötöd az akácos, ami nem minden
esetben kívánatos. Azonban az akác és a lucfenyő arányát a tölgy javára
alakítják hosszú távon. E meghatározó fajokon kívül rendkívül változatos
a fafajok megjelenése, 20-30 között rögzítették a számukat. A térség
erdeinek rendeltetés szerint negyedrészét teszik ki a védelmi és a
közjóléti jellegűek, ahol komoly termeléskorlátozásokat rendeltek el.
Háromnegyed résznyi a gazdasági rendeltetésű erdő. Utóbbi kapcsán
elmondta, a következő tíz év alatt 1550 hektáron engedélyezett a
véghasználat, amely az erdőnevelési munkák elvégzésével együtt 910 ezer
köbméter fa kitermelését jelenti az idő alatt. - Nem kell megijedni, fel
is újítjuk az erdőket. Ahol csak lehet, természetes módon, ez a
jellemző, de ahol kell, csemete ültetéssel, vagy makkvetéssel is.
Összességében évente 97 ezer köbméter faanyagot tartalmazó erdő
keletkezik a kanizsai körzetben évente, ezt nevezzük folyónövedéknek,
amiből csak 90 ezret engedünk kivágni. Ha tehát egy tízéves mérleget
nézünk, ez azt jelenti, hogy nem csökken, sőt némileg növekszik is a
terület erdősültsége - mondta többek között Jagicza Attila.
A megyében 2400 erdőgazdálkodó működik, 210-en a nagykanizsai körzetben.
A velük folytatott egyeztető megbeszéléseken arról esik szó, tíz évre
elosztva, erdőrészletenként melyik fafajból mennyit vághatnak ki, milyen
korlátozásokat kell betartaniuk, milyen munkákat kell elvégezni,
hektárnyi területre lebontva. Hajdu Péter
