2012. 01. 10. - Csak a megújuló energiák támogatása kilowattóránként 3,1
forinttal emelné a villany árát 2020-ra a GKI Energiakutató tanulmánya
szerint. Az elemzésből kiderül, hogy a hazánk által vállalt, a megújuló energiával kapcsolatos célok eléréséhez a következő 8 évben csaknem ezermilliárd forintra lenne szükség, ám az új támogatási rendszer csúszása miatt messze kerülhetünk a kitűzött számoktól.
Összesen 900 milliárdot kellene költenünk a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásokra 2020-ig - derül ki a GKI Energíakutató Kft. legújabb felméréséből, amely 2011-es árakon számolta át a Nemzeti Cselekvési Tervben (NCST) megfogalmazottakat.
Márpedig ez a 2010-es adatokkal végzett korábbi becslésekhez képest 100 milliárd forinttal több pénzt jelent.
A tervbe vett megújulóenergia-támogatási rendszer, a Metár egyre növekvő kasszája a GKI szakértői szerint a jelenleg meglévő kötelező áramátvételi támogatás kifutása mellett 2020-ra elérheti a 220 milliárd forintot, vagyis ennyit kellene a piacinál magasabb áron átvett zöldenergiáért fizetni éves szinten.
Amennyiben az összeget teljes mértékben a villamosenergia-fogyasztóknak kell kifizetniük a villanyszámlában, akkor a tanulmány által kalkulált átvételi árak mellett ennek mértéke a lakossági végfogyasztói tarifákban az idei kilowatt-óránkénti 0,7 forintról 2020-ra 3,1 forintra emelkedne.
Az Energiakutató szerint azonban kétséges, hogy egyáltalán az NCST 2020-as célszámai még komolyan vehetők-e jelen helyzetben.
A Metár ugyanis a jelek szerint 2012-ben már semmiképpen sem lép életbe, az átmeneti időszakban pedig - bár elérhető még a korábban is alkalmazott kötelező áramátvételi támogatás -érthető módon nem lehet új beruházásokra számítani ebben az iparágban. Sőt, az elemzés szerint a megújulok részaránya mindaddig csökkenni fog, amíg az új, Metár-támogatott egységek kereskedelmi üzembe nem állnak, hiszen a következő években mintegy 340 megawattnyi biomassza-erőművi kapacitás megszűnése várható.
A GKI a cselekvési terv alapján úgy véli, az előre jelzett források 56 százalékát biomassza hasznosítására kellene költeni, ami 511 milliárd forint forrást valószínűsít ennek az ágazatnak, a pénz legnagyobb részét pedig 2015 és 2018 között kellene biztosítani. Az összeg 29 százalékát a szélenergiára fordítanák a tanulmány készítői, ám úgy tudjuk, ezt a szegmenst a jelenlegi körülmények között csak minimális mértékben támogatná a kormány.
Ha a valamivel több mint 900 milliárd forintos forrásszükséglet 8 százalékát a geotermikus energia, 5 százalékát a napenergia, 1 százalékát pedig a vízenergia kapná, akkor a GKI szerint teljesülnének a korábban meghatározott célok a megújuló energia területén. Az EU felé hazánk azt vállalta, hogy a jelenlegi 6-ról 2020-ig 14,6 százalékra növeli a megújulok részarányát a teljes hazai energiatermelésben. Dékány Lóránt
