2012. január. 14. - Sok mindent megért már a csabrendeki Kálmán István,
de még 93 esztendős korára is tudtak meglepetést szerezni neki: a
vadásztársak zúgó tapsvihara közepette vehette át a Veszprém megye
vadgazdálkodásáért kitüntető címet. Tízéves korom óta erdőn-mezőn töltöm az életemet. A vadászat is izgatott mindig, mégis a szerencsének köszönhetem, hogy vadász lehettem.
Kálmán István a helyi téeszben dolgozott, amikor egyszer csak felmondott.
- Otthagytam a termelőszövetkezetet 1972-ben, az elnökkel volt olyan nézetkülönbségem, ami miatt így döntöttem. De egy percig sem maradtam munka nélkül, mert a vadásztársaság vadőrnek alkalmazott. Tóth Tamással, a sümegi Kisfaludy Sándor Vadásztársaság akkori elnökével futottam össze, aki hívott, hiszen nemcsak a képesítésem, hanem a gyakorlatom is megvolt e területen. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, s tartott mindvégig, a nyugdíjazásomig.
A vadásztársaság 16 ezer hektáros területén három brigád dolgozott, Pista bácsi az egyikben kapott munkát, aminek később a hivatásos vadászává vált.Becsületességét, kitartását ma is példaként hozzák fel az őt ismerők. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a vadászat írott és íratlan szabályait a társaival betartassa. Küzdött a rapsicokkal, a fegyelem érdekében vállalta ezeket a konfliktusokat. Ott volt számtalan fácán- és nyúlvadászaton, akkor még nagyban ment az apróvadászat Sümeg környékén. A nyulakat és a foglyokat hálózták is. Ha kellett, egész nap kint volt a területen. Közben pedig megismerte az erdők és az ott élő vad életét. Megfigyelte, az őz miként neveli fel az egy időben született három gidáját, látta, a nyúl miként bánik a kicsinyeivel. Ezek olyan élmények, amelyen mélyen beivódtak emlékezetébe.
- Annyi időt töltöttem az erdőn, hogy a területen minden fát, bokrot ismertem, jegyezte meg csak úgy magának. Ismerősei mindezt megerősíthetik.
Volt is nagy veszteség, amikor a tagságát 71 esztendős korában megszüntette.
- A vadásztársaságból való kilépésem után kicsit békésebb, s idősebb embernek is űzhető hobbit választottam, mindjárt beiratkoztam a Sümegi Horgászegyesületbe.
Mivel úgy ismeri az erdőt és a mezőt, mint a tenyerét, sűrűn eljár gombászni. Mindig hívják a szomszédok, ő pedig szívesen megy. Ma is van otthon szárított vargánya, de a nagyját elosztogatja. De csak a maga szórakoztatására is járja az erdőt.
Pista bácsi korábban mindenhova a Simsonjával ment, de tavaly ült a motoron utoljára, ugyanis szédül. Még 93 évesen is aktív nyugdíjaséletet él, soha nem unatkozik. Érdekli a természet, a kert, a fák, a virágok. Már alig várja, hogy kitavaszodjon.
A megye legidősebb vadászának több évtizedes tevékenységét a közelmúltban a Veszprém megye vadgazdálkodásáért kitüntető címmel ismerték el.
- Életemben sok kitüntetést kaptam már, minden munkahelyemen elismerték a munkámat, de ilyet még nem kaptam. Amikor szólítottak, zúgott a taps a bakonybéli közösségi házban. Ezt, míg élek, nem felejtem el! - mondta elcsukló hangon Kálmán István. Tremmer Tamás
