2012. 02. 23. - ELŐREJELZÉS Még további évtizedekig a fosszilisek maradnak a fő tüzelőanyagok 2030-ban a fosszilis energiahordozók adják a világon felhasznált energia meghatározó részét - jósolja az EIU a megújulókra csak 7 százalék jut.
Évtizedekre vagyunk attól, hogy a megújuló energiaforrások teljesen lecseréljék a fossziliseket - áll az Economist Intelligence Unit elemzésében. Rengeteg változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy ne következzen be a káros égéstermékek okozta visszafordíthatatlan klímaváltozás. A kormányok hosszú távú gondolkodása az energetikai beruházásokról éppúgy szükséges, mint az egyes fogyasztók viselkedésének racionalizálása. A harmadik világ belátható időn belül nem vált a megújulókra.
Az EIU kutatása szerint a világ gazdasági vezetői szerint még 2030-ban is a szénhidrogének lesznek a fő energiaforrások. Hiába fektettek jelentős összegeket energiavállalatok világszerte a megújulók iparágába, ezek még mindig csak 7 százalékát teszik ki a teljes felhasználásnak, míg a fosszilisek aránya 88 százalék. (A magyarországi terv ennél ambiciózusabb: 2020-ra 14,66 százalékos arányt irányoz elő a megújuló
energia hasznosítására vonatkozó cselekvési terv.) A The Global Energy Conversation II. című jelentés arra is figyelmeztet, hogy ha továbbra is a mai ütemben használjuk a szénhidrogéneket, nem teljesíthetjük a radikális emissziós célkitűzéseket, ez viszont visszafordíthatatlan és katasztrofális klíma-változással fenyeget. A Solutions to 2050 alcímű kiadványban ennek elkerülésére tettek javaslatokat egyes energetikai szakértők.
„Nincs olyan megoldás, amely egyszerre irányadó minden problémára, de igen fontos az energiapolitikával kapcsolatos információk megosztása világ-szerte" -, véli Joan MacNaughton, a Világ Energiatanácsának (World Energy Council) elnöke. Szerinte az energiapolitikák eszközeinek szigorúbb kutatása és az eredmények nyilvánosságra hozatala szükségszerű. Megbízhatóbb bizonyítékok is kellenek ahhoz, hogy tudjuk, milyen eljárást célszerű alkalmazni és mi az, ami elkerülendő.
Ma a kormányok főként az olcsó energetikai beruházásokat támogatják. Ez Reg Platt, a brit Public Policy kutatóintézet munkatársa szerint téves megközelítés: inkább az adott projektek alacsony szénkibocsátására és magas energia biztonságára kellene ügyelni. „A megújulók térhódításához az is elengedhetetlen, hogy az energiatárolás fejlesztése révén praktikussá is váljon" - vélik a kanadai Pembina Institute szakértői, Tim Weiss és Ed Whittingham. Széles körben elfogadott nézet, hogy a megújulók az áramtermelés gerincévé válhatnak, ha megoldódik a nagy mennyiségű energia tárolásának problémája.
Egy másik kulcs az energiahatékonyság növelése, hiszen ez a legfontosabb költséghatékony módja, hogy az energiaigényünket káros kibocsátások nélkül fedezhessük. Az emisszió és az energiaigény párhuzamos csökkentése ideális irány lenne (Jregory Kats energiaügyi tanácsadó szerint. Előbbihez a fogyasztók viselkedésének megváltozása is szükséges - mondja Alex Laskey, az Opower elnöke.
„A fosszilis energiahordozóknak nagyon fontos szerepe marad az energiamixben..., mert a fejlődő országoknak szüksége van az üzemanyagra a gyors gazdasági növekedéshez, a fosszilisek pedig most elérhetők, míg a megújulók infrastruktúrájának a kiépítéséhez évtizedek szükségesek" - magyarázza az aggodalomra okot adó tényezőt Wim Thomas, a Shell energetikai főtanácsadója.
