Se fa, se pénz: hová tűnt több mint százmillió forint? (sonline.hu)

2012. március 8. - Igal - Parázs hangulatban zajlott a Kavajai Bükki gödör tulajdonosi erdőtársulás közgyűlése. A tagok egy része szerint az osztatlan közös tulajdonból több mint 8700 köbméter fa tűnt el.
A hét évvel ezelőtt alakult tulajdonosi erdőtársulás első közgyűlésére került sor Igalban. A törvényi előírás szerint évente kellene közgyűlést összehívni, de a tulajdonosi képviselő és az erdőgazdálkodó arra hivatkozott, hogy a tulajdonosi körben adás-vételek miatt annyi változás történt, hogy még a földhivatalban sem lehetett követni, így nem tudták, kinek és hova kell meghívót küldeni. De a közgyűlésen ez tűnt a kisebbik bajnak.

– Törvényi előírás, hogy az erdőgazdálkodó csak a tulajdonosok írásbeli beleegyezésével végezheti munkáját – mondta Pintér József résztulajdonos –, és ezt csatolnia kell az éves tervhez. Sem én, sem a többi tulajdonos ilyet nem írt alá. Az erdőgazdálkodónak éves elszámolási kötelezettsége van a tulajdonostársak felé. Ilyen eddig nem történt. Soha senki nem tett le egy olyan papírt, melyen feketén, fehéren szerepel, hogy ennyi volt a kivágott fa, ennyi pénzt kaptunk érte, ennyi volt a költség, ennyi a maradék. Kérdésem: hova tűnt a Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósághoz bejelentett, s általuk igazoltan kivágott 8700 köbméter fa, illetve annak ellenértéke? Ha csak 15 ezer forinttal számolom köbméterét, akkor is az több mint százharminc és fél millió forint. Hol a pénz?

– A fát értékesítettük, a befolyt összeg pedig fedezetet biztosít a szakszerű munkához – mondta Katona József Gábor erdőgazdálkodó, vállalkozó, a legnagyobb tulajdonrésszel bíró tag. – Még 2005-ben kezdtük el egy hat hektáros, száz éves tölgyesnek a kivágását. A kitermelt fa ára biztosította a költségek fedezetét és ebből hoztuk rendbe az utakat, tisztítottuk az erdőt. A következő évek vágása már közel sem volt ilyen minőségű és mennyiségű. Soha senki nem tűzte ki célul, hogy ebből az erdőből nyereséges vállalkozást csináljunk, hanem azt, hogy az erdőtörvénynek megfelelően végezzük az erdőgazdálkodást. A laikusok kritikai megjegyzése és az általuk felkapott számok nem tükrözik a valóságot. Nem vágtunk ki jelentős mennyiségű fát, pusztán a 130 hektárnak a közel 19 százalékán történt tarvágás. Összességében a kivágott fa nem volt 8700 köbméter, még a hétezret sem érte el. Egyébként a tulajdonosok önköltségi áron vásárolhattak tűzifát. Ha összerakunk minden kiadást, befizetünk minden adót és járulékot, elvégzünk minden felújítási és erdőgazdálkodási munkát, akkor a 2005-ös ígéretünkhöz jutunk, hogy ezt az erdőt nullszaldósra hozzuk. Ezt a mai napig teljesítjük, senkitől nem kértünk pénzt, pedig volt két olyan év, amikor veszteségesek voltunk. A társulás jelenleg 1,2 millió forint készpénzzel rendelkezik.

A közgyűlésen részt vevő tulajdonosok, tulajdonrészük arányában szavazták meg az erdőgazdálkodó beszámolóját, amit 110-11 arányban, hat tartózkodás mellett végül is elfogadtak. Katona József Gábor egymaga több mint ötven szavazattal rendelkezik a társulásban.
– Változatlanul állítom, hogy eltűnt a fa! – így Pintér József – Ki adta el?
– Visszautasítom, a fa nem tűnt el! – replikázott Katona József Gábor. – Az erdőgazdálkodó, azaz én adtam el!
– Hol a pénz?
– Már elmondtam, hogy a mai napig az erdőn végzett munkák fedezete. Teljesen felesleges itt vagdalkozni. Ön rendőrségi feljelentést tett, majd a nyomozók eldöntik, kinek van igaza. Felesleges a lopás, az eltűnés szavakat használni, nem vagyok köteles ezt eltűrni. Én a maga erdőrészét is gondozom. Ez a személyem elleni üldözés. Ön azt sem tudja, hol az erdő határa.
– Magam is erdőgazdálkodással foglalkozom – szólt közbe az egyik tulajdonos – nagyon nagy a probléma, a hozzá nem értés, ha ekkora volumenű erdőkitermelő munkának nincs haszna. Nem létezik, hogy minden bevételt elvisznek a kiadások! F. Szarka Ágnes