2012. március 22. - Agresszió az erdő mélyén Jogosulatlan vadászatot és ezzel szabálysértést követ el az, aki idegen vadászterületen, tiltott helyen vagy időben, fegyverrel a tulajdonos tudta nélkül jár. A vad elejtése pedig lopásnak minősül. A bűntető törvénykönyv módosítása önálló bűncselekménnyé minősíti az orvvadászatot. A kezdeményezés Somogyból indult.
A törvény módosítása mellett napirenden van a hivatásos vadászok fokozott védelme. Az eddig közfeladatot ellátó személyből hivatalos személlyé minősítik őket – mondta Boda Pál, a vadászkamara Somogy megyei elnöke –, elsősorban a vadorzás megakadályozása, de az erdő, a természet, és a vagyon védelme érdekében is. Az orvvadászat elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a felderítés okozza. A tettenérés lenne a legbiztosabb módszer, de ez a legritkább.
– A lövés hangja hamar elárulja az orvvadászt. Inkább nyilat, nyílpuskát, íjat használnak, mert az némán végzi el a dolgát – emelte ki Boda Pál.
Boda Pál szerint a lebukás veszélye a szállításkor a legnagyobb, amikor a közúti ellenőrzés során megtalált vad legális származását nem tudják igazolni. Ezért fontosak a vadászati törvényben előírt – a vad elejtése utáni – elég sok adminisztrációt igénylő szabályok betartása, a különböző papírok kitöltése, a vadazonosító használata. Az ellenőrzés során gyakran hivatkoznak arra, hogy találták a vadat és éppen viszik leadni, de innen könnyebb visszakövetni az eseményeket. A profi, üzletszerű orvvadászok már komolyabb eszközparkkal rendelkeznek. Gyakori a tiltott eszközök, az éjjellátó berendezések használata vagy utak menti éjszakai, lámpás vadászat. Elterjedt, hogy más ejti el a vadat és más szállítja, akinél már nincs fegyver, vagy a vadszállító autó előtt megy egy másik, rendőrre figyelmeztető jármű. A vadhús egyre drágább, emiatt egyre komolyabb eszközöket használnak. A becslési adatok szerint a legálisan lőtt vad mennyiségének mintegy 15-20 százaléka tűnik el az orvvadászok működése nyomán. Ez Somogyban mintegy hat-hétezer nagyvad évente.
– Az orvvadászat fokozottabb azokon a területeken, ahol nagy a munkanélküliség, a szegénység – mondta Boda Pál – Somogy egy része kifejezetten ilyen: nagy a szegénység, az erdő pedig tele vaddal. Somogyban a legnagyobb a vadsűrűség. A megélhetési orvvadászok ritkán használnak fegyvert, inkább hurokkal, csapdával fogják a vadat és egyre jobban terjed a kutyás vadorzás. A meghurkolt vad iszonyatos kínok között pusztul el. Ha még élve talál rá a vadorzó, akkor elvágja a torkát. Általában az orvvadász elmenekül, ha vadász közeledik, de meggondolandó a fegyveres orvvadász üldözése – mondta a vadászkamara megyei elnöke. – Ezt nem is szívesen teszik a vadászok. A magyarlukafai eset – ahol a minap két vadászt egy férfi direkt meglőtt és az egyik meghalt – is mutatja, hogy előfordulhatnak szélsőséges történetek is, bár ilyen brutalitással praxisom során nem találkoztam. Normális esetben a vadorzó inkább hagyja veszni a zsákmányt és menekül.
Pörkölj oda a vadásznak!
– Ha vadásszal találkozol, nyugodtan pörkölj oda neki – mondta az egyik vadorzó a másiknak. Nem sejtették, hogy a közelükben lapul egy vadász, aki minden szavukat hallja. A rejtőzködőnek persze ezek után eszébe sem jutott utánuk menni, örült, hogy a kocsijáig eljutott.
Egy másik vadásztörténet szereplője nem úszta meg ennyivel. – A szentségit, kint van egy vadász! Lőjél oda neki! A kiáltás után már záporozott is a vágott sörét a magasles oldalán. A vadász mi mást tehetett volna, hasra vágta magát és – bár nem volt vallásos – imádkozni kezdett.
Mozsgó környékén is rendszeres volt a géppisztolyropogás az erdőből. A falubeliek tudták is, hogy ki az orvvadász, a hivatásos vadász többször fel is jelentette. Olyan széles információs bázissal rendelkezett a falopásból és vadorzásból élő férfi, hogy mire a rendőrök kiértek már nem találtak nála semmit; sem vadhúst, sem fegyvert. Azt beszélik, hogy egy időben még fegyvertartási engedélye is volt, aztán valamilyen ügy miatt bevonták. Amikor már nagyon kezdett égni a lába alatt a talaj, akkor néhány kilométerrel odébb állt, hogy ott csináljon újabb galibát.
