Új földosztás kezdődhet. A kormány múlt heti döntése nyomán várhatóan felgyorsul az egykori termelőszövetkezetek átalakítása során keletkezett, osztatlan közös földtulajdon évek óta húzódó nevesítése. A MOSZ tiltakozik a tervezet ellen.
Megkezdődhet a termelőszövetkezetek által annak idején használt, osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Az ötévesre tervezett programra hatmilliárd forint költségvetési támogatást szánnak, a tervek szerint az idén 1,2 milliárd juthat a kimérésre.
Információink szerint 1,2 millió hektárral és mintegy 240 ezer tulajdonos kérelmével számolnak – 2002 márciusáig ennyien jelezték, hogy szeretnének földjükre saját helyrajzi számot kapni. (Összesen 1,5 millió hektár osztatlan közös földtulajdon keletkezett, de ennek egy részét már nevesítették.)A tervek szerint az eljárásban elsőbbséget élveznek azok, akik földterületüket maguk kívánják megművelni. Az előző kormány 2001-ben már ígéretet tett az osztatlan földtulajdon ingyenes kimérésére. Az akkori kalkulációk szerint egy öthektáros tábla hat részre történő szétmérése és a változás telekkönyvi átvezetése 75 ezer forint költséggel járt volna. A mai minimum ár tíz százalékkal magasabb. Ha 1,2 millió hektárral számolunk, az egy hektárra jutó 3300 forint tábla-előkészítési díj és az egy hektár új földrészletre eső önálló ingatlan kitűzését szolgáló 11 ezer forint költség 240 ezer keletkező új földrészlet esetén 6,6 milliárd forintra rúg. (Szakértők szerint a tényleges költségek ennél 20-30 százalékkal magasabbak lehetnek.)
Ami a gyakorlati megvalósítást illeti: az elképzelések szerint a 2002-ben beadott kérelmek kedvezményezettjeinek, - majd, a földhivataloknál beszerezhető adatlapon - nyilatkozniuk kell, élnek-e elsőbbségi jogukkal. Az elsőbbségi jog igazolásául a legalább három éve meglévő, a megyei földművelésügyi hivatalok által kiadott nyilvántartási szám szolgál. (2004-től ezt váltotta fel az uniós regisztrációs szám.) A földhivatal ellenőrzi és igazolja a lapon, hogy az illetőnek nincs a kívánt parcellára bejegyzett haszonbérleti joga, vagy, ha van, az 2005 .december 31-én megszűnik. A jogszabálytervezet becsukja a lehetséges kiskapukat is, ezért a földhivatalok sorsolnak, majd a legkisebb sorszámmal rendelkező jelöltnél kezdik a munkát, a legkisebb helyrajzi számú ingatlannal. Ha az elsőbbséget élvezők száma egy-egy településen elfogy, akkor a soron következő helység következik.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöksége tiltakozik a kormány rendelettervezete ellen - mondta a Népszabadságnak Filipsz László az érdekképviselet titkárságvezetője. Nézetük szerint a részarányos földkiadás során, 12 éve keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése, a „kimérés" gyakorlatilag jogfosztottá teszi a földjüket továbbra is közös tulajdonban és használatban hagyó tulajdonosokat. A MOSZ nem vitatja a nevesítés felgyorsításának fontosságát, de úgy véli, az eljárás során kizárólag a kimérést kérők érdekeit kívánják szem előtt tartani, a tulajdon helyének meghatározásában ők kapnak kedvezményt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jobb minőségű parcellákat azok kapják, akik vállalkoznak a föld művelésére, a gyengébb föld pedig marad a közösségnek. Ez a többi tulajdonos alapvető alkotmányos jogait sérti. Filipsz László elmondta, nem tartja elfogadhatónak, hogy a kimérést kérők előnyben részesítésével a jogalkotók tudatosan ösztönözni kívánják az osztatlan tulajdonok mielőbbi megszüntetését. Ez a jelenlegi földhasználati viszonyok drasztikus megváltoztatásához, életképtelen parcellák kialakításához, másrészt a jelenleg bérleti szerződéssel használt területek radikális csökkenéséhez vezet. A MOSZ elnöksége megerősíti azokat a korábbi szövetkezeti javaslatokat, amelyek szerint első lépésként a részarány tulajdonok koncentrálódását kellene ösztönözni.
CZAUNER PÉTER