2012. 04. 04. – Még a vadászszakma is megdöbbent a zalai felügyelő döntésén • A gazdák vadkárokról panaszkodnak Felháborodott a vadászkamara azon, hogy a zalai hatóság egyes területeken egész évben engedélyezte a szarvasborjak és -ünők vadászatát. A megyei vadászati felügyelő a vadkárokat szenvedő gazdák kérésére oldotta fel a tilalmat, a kamara elnöke szerint ugyanakkor kilenc hónap alatt teljesíteni lehetne a szarvaskilövési terveket. Úgy véli, hogy a nyári vadászat csak idegessé teszi az állatokat, amelyek emiatt nagyobb csordákba verődve még nagyobb károkat okoznak a földeken.
Tilalmi időszakra is engedélyezte a szarvasborjak és -ünők (fiatal tehenek) vadászatát egyes zalai vadásztársaságok területén a megyei vadászati felügyelő. Lázár Attila lapunknak a döntést azzal indokolta, hogy az állatok hatalmas károkat okoztuk a mezőgazdasági földeken, kiskertekben, és a gazdák ezért kérték a tilalom feloldását. - A tilalmi idős engedélyeket szigorúan kérelemre, egy-egy vadászterületre adjuk ki. A megyében sok olyan vadászterület van, ahol a gímszarvasok a vegetációs időben jelennek meg, és nagyon komoly károkat okoznak. Nehéz helyzetben vagyunk, mert a mérleg egyik serpenyőjében a vadászkamara, a másikban a gazdák és földtulajdonosok vannak, mi pedig középen. Amikor azonban olyan esetek történnek, mint legutóbb Várföldén, ahol az áltatok több tíz hektár repcét taroltak te tilalmi időben, akkor érthető a gazdák felháborodása. Ha nem engedélyezem a vadászatot, akkor a vadkár folytatódik - jegyezte meg Lázár Attila. Hozzátette: a tilalmi idős kérelmek egy hónapja vannak napirenden. A függőben lévő kérelmekkel kapcsolatban a szakember nem bocsátkozott találgatásokba, az azonban biztos, hogy a már kiadott engedélyeket nem vonják vissza. - Ez azonban csak lehetőség, amivel nem kötelező élni - hangsúlyozta a vadászati felügyelő.
A hatóság érvelésével összhangban nyilatkozott a Magosz Zala megyei elnöke is. Süle Katalin elmondta, hogy a szarvasok és vaddisznók valóban óriási károkat okoznak a zárt kertekben és a szántóföldí növénytermesztésben. Szerinte hatalmas a taposási kár és még nagyobb a túrási kár. Arról, hogy ennek összege pontosan mekkora, nincs kimutatásuk, de Süle Katalin véleménye szerint a helyzet évről évre romlik. - Sajnos a vadászatra jogosultak, a vadásztársaságok nem teljesítik a kilövésí a terveket, nincs tudatos vadgazdálkodás. A továbbtenyésztésre alkalmatlan vaddisznók is többször fialnak egy évben, és az állatokat nem lövik ki. Erre pedig óriási szükség lenne - állította a zalai Magosz-elnök, aki szerint a zárt kertekben garázdálkodó állatokkal van a legtöbb gond, mivel ott vadászni nem lehel, a befogás pedig problémás. Süle Katalin kitért arra is, hogy a vadkárok megítélése nem mindig megfelelő, ami részben annak köszönhető, hogy nincs egységes vadkárbecslés.
Az Országos Magyar Vadászkamara elnöke úgy fogalmazott, hogy bár megérti a gazdák gondját, nem ért egyet a türelmi idős vadászattal. - A vadászkamara vadgazdálkodási bizottsága adott től augusztus végéig ne lehessen szarvasra vadászni. Valamikor az állatokat is nyugton kell hagyni, ráadásul, ha lövik a vadakat, akkor idegesek a szarvasok, nagyobb csordákba verődnek, és még komolyabb károkat okoznak. Arról nem is beszélve, hogy a nyári vadászat a szeptemberi szarvasbőgést is akadályozza.
Korábban nem fordult még elő, hogy a nyárra is feloldják a vadászati tilalmat - szögezte le Feiszt Ottó, aki abban bízik, hogy a holnapi Zala megyei vadgazdálkodási tanácsülésen felülbírálják a korábbi döntéseket, és a nyárra békén hagyják az állatokat. Szerinte, ha az alapesetben hat hónapos vadászidényt meghosszabbítják három hónappal, akkor a háromnegyed évnek elegendőnek kellene lennie arra, hogy mindenki teljesítse a szarvaslelövési tervét. - A szezonban kell intenzívebben vadászni, és nyáron ne űzzék az állatokat - fakadt ki Feiszt Ottó, aki szerint további probléma, hogy sokszor bikaborjakat lőnek le, amelyeket ünőként adnak le, amivel eltorzítják az ivararányt. Borsodi Attila
