Ángyán sötét jövőképet fest, de maradni akar a Fideszben (Népszabadság)

2012. május 12. - Mezőcsát - Az új oligarchák inkább gyűjtenek, mint osztanak Ablakig érő gaz, rozsdás, leláncolt kerítés, málló vakolat. Elhagyatott ház Mezőcsát központjában, a Szent István út 48. szám alatt. A homlokzaton még ott a régi kopott utcanévtábla is: „Vöröshadsereg.” Oszlárról ide jelentette át a székhelyét idén januárban a Start 2003 Bt., amely ugyanekkor fuvarozási főtevékenységét is megváltoztatta marhatenyésztésre.
A tulajdonos és ügyvezető Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselő, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnökének, Mengyi Rolandnak a kampányfőnöke és munkatársa. Nem mellékesen: négy híján ötszáz hektárnyi dél-borsodi állami földterület boldog új bérlője. A hirtelen profil- és székhelyváltáson átesett cég lett ugyanis a Bükki Nemzeti Park mezőségi területeire meghirdetett pályázat legnagyobb nyertese. Ahhoz, hogy egyáltalán indulni tudjon a korábban kiírt, majd kurtán-furcsán visszavont, de később újból kiírt pályázaton, szüksége volt a mezőcsáti lakcímre: földbérlésre ugyanis csak a kijelölt terület húsz kilométeres körzetében élők – lakcímmel, telephellyel, székhellyel rendelkezők – jogosultak.
Lett hát székhely: ez az élettelen ház. Annál inkább forrtak az indulatok száz-százötven méternyire távolabb, a város művelődési házában, ahol csütörtökön késő délután gazdafórumot rendeztek Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő részvételével. Ő tárta fel az állami földek bérbeadásával kapcsolatos anomáliákat, s jelentésben foglalta össze a Fejér megyében tapasztaltakat: a meghirdetett állami földek nagy része hét-nyolc nagybirtokos kezébe került.
Köztük van Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, aki az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc futballakadémiát is irányítja. Ő a kiosztott földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein és családtagjain keresztül, a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai pedig 320 hektárt nyertek el. A mezőcsáti fórumon részt vettek Fejér megyei gazdálkodók, akik arra biztatták a helybelieket: védjék meg az érdekeiket, hozzájuk hasonlóan alapítsanak pertársaságot.
Ángyán József képviselőként betekintett a Bükki Nemzeti Park igazgatóságánál lévő, a dél-borsodi mezőségi földekkel kapcsolatos pályázatokba is. Titoktartási kötelezettség terheli, ezért konkrétumokat nem hozhatott nyilvánosságra, általánosságban azonban megfogalmazta észrevételeit: szubjektív szempontok alapján dönthettek arról, ki kap földet, s ki nem. Két, szinte szóról szóra megegyező gazdasági tervnél az egyiket tíz, a másikat hatvan pontra értékelték.
Elképesztő! – fakadt ki a posztjáról épp a vitatott földügyek miatt lemondott államtitkár, hozzátéve: több százezer hektárnyi föld vár még bérlőre. „Ha ez az ügy a mostani szisztéma szerint folytatódik, akkor néhány tőkés kezébe kerülnek a földek, a többiek meg zsellérek lesznek nagyanyáik, nagyapáik földjén.
Akinek ez nem tetszik, már most elindulhat külföldre, aki pedig marad, beállhat majd szolgának a nagyurakhoz. Bent szeretnék maradni a frakcióban, egyfajta belső lelkiismeretként, s azt szeretném, ha az a politikai család, amelyhez én csatlakoztam, megértené ennek az ügynek a tétjét. Kérdezte Lázár János, mi a javaslatom a földbérletek ügyében. Mondtam, hogy ezt a fajta pályáztatást azonnal be kell fejezni. De a félelem erős helyben. A helyi kiskirályok mindenhol működnek, s kinek-kinek az egzisztenciájáról van szó. Teljesen megértem, ha valaki ilyen légkörben nem exponálja magát. Én megtehetem azok helyett is, akik nem mernek felállni.”
A fórumon a helyi gazdák is elmondták, mi nyomja a szívüket.
– A téesz megszűnt. Aki idejében kilépett, vitte a vagyont. Aki ottmaradt, annak odaveszett mindene, ihatjuk rá a hideg vizet! Miért nem lehet ezekből az állami földekből azoknak is visszajuttatni, legalább bérletként, akik elvesztették a saját földjüket? Miért idegenek kapnak földeket a mi területünkön? – kérdezte egy idősebb gazda.
– Valóban annak kellett volna viszszaadni a földet, akitől elvették – így Ángyán.
– De felélték a vagyont, nincs mit visszaadni! – érvelt a gazda.
– Akkor az lenne a helyes, ha a magánvagyonával felelne az, aki elherdálta a korábbi tulajdont. De azt gondolom, ezt felgöngyölíteni talán még nehezebb feladat, mint az ügynöklistákat nyilvánosságra hozni. Új oligarchák vannak, akik most inkább gyűjtenek, mint osztanak. Én ezt szeretném megfordítani – mondta Ángyán József.
Mások azt kérték: a pontozási rendszerben erősebb hangsúlyt kapjon a szakmai felkészültség.
– Óriási érték a föld, nekünk nincs több, csak amit meghagytak. Egyetértek, hogy a fiatal gazdákat támogatni kell. De legyen valamilyen kritérium, hogy megszerezzék ehhez a végzettséget! Így nem fordulhatna elő, hogy egy tiszaújvárosi műkörmös, jelenleg gyesen lévő kismama több száz hektárt nyer, miközben egy agrármérnök nullát! – panaszkodott egy másik gazda. A résztvevők szerint azok, akik most 400-500 hektárnyi birtokot nyertek, nem gazdálkodni akarnak, hanem a földalapú támogatásra „hajtanak”, ami hektáronként több mint ötvenezer forint lehet évente. Ez stabil és biztos jövedelem, ráadásul az elkövetkező években esedékes támogatási kvótákat a 2013-as állapotok alapján határozzák majd meg, ez lesz a bázisév, s ez hosszú időre előre eldöntheti, ki mennyi támogatást kap. – A mostani „földéhség” ennek fényében talán már jobban érthető – mondta egy gazda.
A fórum végén kiderült: néhány olyan gazda is ült a széksorokban, aki nyert a dél-borsodi új földosztáson, s húsz-harminc hektáros bérleti jogot szerzett meg. Ők nem emelkedtek szólásra, csak egymás közt mormogtak, hogy mire föl ez a felhajtás, hisz sokan jutottak földhöz helyi gazdák is. Amikor egyiküket arra kértem, mondja el, miért jó, ha egy kézbe kerül három-ötszáz hektár, azt válaszolta: „elfogult, kommunista lapnak” nem nyilatkozik. Doros Judit

Orbán: Helybeli gazdák kaptak földet
Orbán Viktor szerint a kormány határozottan meg kívánja akadályozni, hogy az állami földek bérlését kizárólag a földalapú támogatások megszerzése motiválja. A miniszterelnök a Professzorok Batthyány Körének írt levelében hangsúlyozza: a közvélemény érdeklődésére tekintettel megvizsgáltatta a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatait. Megállapítható, hogy a földterületek helyben lakó gazdáknak, elsősorban kis- és középbirtokosoknak jutottak. Megállapítható továbbá, helyes volt az a kormányzati döntés, amely a pályázati versenyből kizárta a bérletidíj-versenyt, mert az a tőkefölénnyel rendelkezőknek nyitott volna teret.
„A kemény és egyértelmű kritérium kizárása azonban magával hozta – ahogy Önök fogalmaznak – a puhább, vagyis a szakmai kritériumok térnyerését. Tekintettel a kereszténydemokrata-polgári kormány által támogatni kívánt kis- és középbirtokos réteg tőkeszegény helyzetére, hacsak bevethető javaslatot nem kapunk, nem tudunk változtatni a bírálati szempontokon és módszereken. Minden tiszteletünk mellett engedjék meg, hogy vitatkozzunk azzal az állítással, miszerint az állattartás megkövetelése a tőkeerős birtokosoknak adna előnyt. Ugyanis mindenki számára elérhetővé tettük azokat a pénzügyi hitelkonstrukciókat, amelyek a mezőgazdasággal foglalkozók számára lehetővé teszik az állatállomány beállítását” – fogalmaz a miniszterelnök. Orbán Viktor arra kérte a Professzorok Batthyány Körét, hogy vegyen részt a hamarosan elkészülő új földtörvény társadalmi vitájában, amelytől azt remélik, a XXI. századi Magyarország birtokpolitikájának biztos alapjait veti meg.
A Professzorok Batthyány Köre csütörtökön közleményében a családi gazdaságok fejlődése mellett állt ki, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén meghirdetett földterületek zöme nagybirtokosoknak, nem pedig helyben lakó gazdáknak jutott. A pályázati kritériumok egy részének puhasága, állítják, a befolyásos pályázóknak kedvezett. (MTI)