2012. 06. 09. – SZIGETKÖZ - IGAZOLÓDOTT, HOGY A DUNAKILITI FENÉKKÜSZÖB JÓ MEGOLDÁS - HIÁNYZIK A TORKOLATl MŰTÁRGY GYŐRNÉL A szigetközi vízpótló rendszer tizenhét éves, sikeres működését igazolja, hogy a helyi szakemberek kormányzati támogatással, uniós forrásból kiterjeszthetik a vízpótlást az Alsó-Szigetközre is. Az Öreg-Duna és a győri Mosoni-Duna vízszintemelése azonban nem része a projekteknek.
A vízlépcsőrendszer keretében tervezett vízpótlás eredetileg másodpercenként 30 köbméter víz állandó bevezetésével számolt a szigetközi mellékágakba. A természetvédelem nagyobb mennyiség betáplálására tartott igényt. A Duna elterelésével párhuzamosan, 20 évvel ezelőtt 12 műszaki megoldást vizsgáltak a győri vízügyi igazgatóság szakemberei, és úgy ítélték meg, hogy a természetvédelem szempontjait leginkább egy fenékküszöb építésével és a dunakiliti duzzasztómű részleges működtetésével lehet megvalósítani. Ez a megoldás jelentős, 150 köbös másodpercenkénti vízbetáplálást tesz lehetővé és alkalmas a természetes vízjárás szimulálására.
„Azok a mozgalmak, amelyek az eredetileg tervezett vízpótlást is kevésnek tartották és támadták, elvetették a fenékgátépítést. Hatásukra a Duna elterelése után a Mosoni-Duna egyébként sem elég vizét osztották meg, illetve dízel-szivattyúkat telepítettek a Szigetközbe. Az így betáplált víz olyan kevés volt, hogy a mellékágak medrében sarjadni kezdtek az fák" - idézi fel a kezdeteket Janák Emil.
A győri vízügyi igazgatót arra kértük, értékelje a szigetközi vízpótlás elmúlt húsz évét és a jelenlegi helyzetet.
„A fenékküszöb 1995-ben épülhetett meg, és a mai napig Ásványráróig biztosít felemás kárenyhítést. Hatékonyságát jelzi, hogy a kiépített vízpótló rendszerrel rendelkező Felső-Szigetközben a talajvízháztartás még a mentett oldalon is javult és a mellékágakban dinamikus lett a vízmozgás. Gyorsan áramló részek, belső tavak, állóvizes szakaszok biztosítják a biológiai sokféleséget. Eközben az Alsó-Szigetközben, a baga-méri ágrendszerben a károkat szenvedett, száraz medrekben feltört a növényzet" - ad rövid összegzést a vízügyi igazgató.
„Most kormányzati támogatással két, összesen tizenhárom-milliárd forintos projekt részeként tizenhét év után tovább épülhet a vízpótló rendszer. Az Ásványráró alatti területekre, ezzel együtt a mentett oldalra is több vizet tudunk vezetni, egészen Győrig. Olyan helyekre is ki tudjuk terjeszteni a rendszert, ahol a Duna elterelése már nem érződik, hanem a folyam medersüllyedése okoz károkat" - mondja Janák Emil.
Az elmúlt ötven évben ugyanis közel két métert süllyedt a Duna medre, és ezt a káros folyamatot nem sikerült ellensúlyozni sem a szigetközi Öreg-Duna-szakasznál, sem a Mosoni-Dunán Győrnél. A Felső-Szigetközben a Duna vízszintje már négy méterrel van mélyebben a főmedertől kényszerűen elzárt mellékágak szintjénél. Ráadásul az elterelés óta immáron húszéves, komoly erdők gyarapodnak az Öreg-Duna szárazra került mederrészein, veszélyeztetve az árvízi biztonságot.
Győrnél is meg kellene támasztani a Mosoni-Duna vizét, hogy ne folyjon ki a mélyebben fekvő Dunába. A városnak volt is elvi vízjogi engedélye a Mosoni-Duna Rehabilitációs Projekt keretén belül a torkolati műtárgy építésére a gönyűi kikötőtől függetlenül. Egy negyvenméteres (kis)hajózsilippel kombinált fenékküszöb megoldás lehetne, ennek becsült költsége 4,5 milliárd forint.
„A gönyűi kikötő továbbfejlesztését most újra vizsgálhatja a vízügyi igazgatóság. Ennek eredményétől függően a Mosoni-Duna vízszintjét emelő műtárgy a kikötőprojekt részeként, de attól függetlenül is megvalósulhat, valószínűleg uniós pénzek is lekérhetőek lennének hozzá. Mindez ráadásul már vízminőségi problémát sem okozhat, hiszen a győri szennyvíztisztító régen elkészült. És a torkolati műtárgy nem csak a vízi turizmust feléledését segítené Győrben. A vízszint-rehabilitáció a Rába és a Rábca alsó szakaszain is javítaná a talajvíz-háztartást, segítve a mezőgazdaságot" - állítja a győri vízügyi igazgató. NYERGES CSABA
