2012. június 28. – Zsákmány – Nem az agancsot jelenti, hanem magát a vadat A trófeák gyűjtésének kultusza a német gyökerű vadászati kultúrájú országokra jellemző. A trófea görög eredetű szó, mely eredetileg győzelmi jelképet jelent.
A vadász számára a trófea értékét nem a pénzben kifejezhető értéke adja, hanem az az emlék és az élmény, amelyek a zsákmányolás körülményeihez fűződnek. A vadásztrófea fogalmán nem csupán agancsot, agyarat, szarvat értünk, hanem magát a vadat vagy annak egy részét, amelyet megfelelő módon tartósítottak. A trófea-kezelés és a kikészítés ismerete minden vadász számára fontos. A trófeagyűjtés a világban feltételezhetően a vadászati turizmus növekedésének hatására terjedt el.
A trófeabírálatot szigorúan szabályozzák. A trófea jogosultja legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő 30 napon belül köteles a vad elejtésének helye szeriont illetékes hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gím-, dámszarvas, az őz agancsát, a muflon csigáját. A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január első napja és augusztus utolsó napja között elejtett vaddisznó 16 centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember első napja és december utolsó napja között elejtett vaddisznó ilyen agyarát legkésőbb a következő év január utolsó napjáig a vad elejtésének helye
szerint illetékes vadászatik hatóságnál bemutatni. A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az előbb említett vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ekkor a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított 30 napon belől köteles eleget tenni. A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotú trófea bírálatát végzi el.
Ha a trófeabírálat során megállapítják, hogy a vadat szakszerűtlenül ejtették el, és emiatt vadgazdálkodási bírságot szabnak ki, akkor a vadászati hatóság a trófeabírálati igazolást csak a vadgazdálkodási bírság megfizetése után állíthatja ki. A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosító jelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzéke, s a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.
A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtőjének igazolást ad. A jogosult csak az igazolás birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot. A trófeabírálat alkalmával a trófeát maradandó módon úgy kell megjelölni, hogy az tartalmazza a sorszámát is. Csak a szakszerűen megjelölt trófea hozható forgalomba, vihető ki az országból. A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által rendeletben meghatározott összegű díjta kell fizetni. A vadászati hatóság a íj megfizetéséig visszatarthatja az igazolás kiadását. Szuromi Zita
Léteznek különleges esetek is bírálatkor
A VADÁSZATI hatóság javaslatára a miniszter a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a miniszter engedélyével lehet kivinni.
A TRÓFEABÍRÁLATI eljárásban nem vehet részt, aki vadkereskedelemben vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában, amelynél olyan jogosult mutat be, amelyet saját maga vagy közeli hozzátartozója érdekelt.
