2012. július 3. - Megyénkben két jelentős erdészet is tevékenykedik. A Pilis Parkerdő Zrt. és a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. összességében több mint százezer hektáron gazdálkodik. Nagy terület szép dolgokkal, nagy gondokkal...
A közelmúltban a két társaság elsőszámú vezetője beszámolt feledatvégzésükről a megyei közgyűlés tagjainak. Kendőzetlenül szóltak munkájuk szépségeiről és árnyoldalairól egyaránt.
Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója büszkén újságolta, hogy hazánk első és mindmáig egyetlen parkerdőjének 62 százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll. A cég területéből 16 ezer hektár esik Komárom-Esztergom megyébe. Az erdészetek Bajnától, Süttőn és Kesztölcön át egészen Pilismarótig húzódnak.
Mivel a természetvédelmi beruházások összege tavaly meghaladta a 214 millió forintot, Pilismaróton és környékén a vizes élőhelyek rehabilitációjára is nagy figyelmet fordítanak. A parkerdei státushoz igazodva, a társaság újólag felélesztette a régen elfeledett erdőművelési technikákat, technológiákat, a természet közeli erdőkezelést.
A parkerdő zrt. első embere arról is szólt, hogy erdeikben hetven százalékos az állomány természetes felújítása. Azaz a lehulló termések „megeredése” jelenti a szaporulat döntő többségét.
Nagyvadak szempontjából a legeredményesebb vadászati terület is szűkebb hazánkra, a bajnai térségre esik. A megyénkhez tartozó térség 16 ezer hektárján 3 millió köbméterre becsülik az élőfa-készletet. Az állomány csaknem kétharmada tölgy, négy és félezer hektárnyi kora pedig 80 év feletti.
A parkerdő gazdaság társadalmi szerepvállalása, közjóléti tevékenysége is példaértékű. A társaság turista- és kerékpárutakat tart rendben, kezeli az erdei játszótereket, tanösvényeket, karbantartja az úgynevezett erdei iskolákat.
Közfoglalkoztatásban is élen jár. Nyolcvanan tevékenykednek csak a megye erdészeti területein.
Kocsis Mihály, a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. vezetője azt hangsúlyozta, hogy a hazánkban található csaknem 1,9 millió hektárnyi erdő fele állami tulajdonú. A zrt. területén öt erdészet és egy faüzem működik „átölelve” a Vértest, a Gerecsét és itt-ott a Pilis lankáit is. A megyénkben található, a Vértesi Erdészet kezelésébe tartozó erdők korosak. Két-három éven belül ki kell dolgozni azokat a keretterveket, amelyek az erdők „működésének” feltételeit az elkövetkező tíz esztendőben meghatározzák, befolyásolják.
A vértesi zrt. területén az úgynevezett éves növekmény 180 ezer köbméter, egy hektárra 180 köbméter jut. Az éves kitermelés – az okszerű gazdálkodás miatt – azonban csak százezer köbméter. A cég a huszonkét állami erdőtársaság sorában, 5,6 milliárdos árbevételével a negyedik, miközben méretét tekintve a legkisebb.
Kocsis Mihály szólt arról is, hogy több mint 400 közmunkást foglalkoztatnak a társaság égisze alatt. A közmunkások kezét a szerződésük lejárta után sem „engedik el”. OKJ-s képzésekkel segítik szakmai fejlődésüket, visszavezetve őket a munka világába. Az erdőgazdálkodásból élő háztartások száma pedig – csak nálunk – meghaladja az 1200-at. Magyarországon a Vértesi Erdőgazdaság az egyetlen, amelyik területén faszénégetést is végeznek. Természeti értékei is páratlanok, elég, ha csak a Turul-emlékmű környékét, Majkot, vagy Várgesztest említjük. Nem szólva az agostyáni és a bábolnai arborétumról... A fűrészüzem létesítésével a munkahelyteremtés volt a vállalat célja.
A legnagyobb problémát mindkét vállalat esetében az erdők tisztántartása, karbantartása jelenti. Mindkét szakember heroikusnak nevezte azt a küzdelmet, amelyet a parkok, erdők rendben tartásáért folytatnak. Ehhez óriási – kézzel fogható – segítséget kapnak a szervezett természetjáróktól.. Petrik J.
