Az erdész nem egy favágó! (szon.hu)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2012. szeptember 29. - Nyíregyháza - Két dologból nem kérnek az erdőbarátok: a tarra vágásból és az erdők magánkézbe kerüléséből. A Sóstói erdő jelenéről és jövőjével kapcsolatban tartottak szerda délután a késő esti órákba nyúló lakossági fórumot az Ózon panzióban, melyen először az erdő kezelésében érintett szakemberek ismertették álláspontjukat.
A Nyírerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, Juhász Lajos szerint az erdőgazdálkodást szigorú gazdasági szempontok vezérlik, így tevékenységük néha fakivágással, erdőfiatalítással jár, de hiba lenne azt hinni, hogy ők nem tudnak létezni a motoros fűrész hangja nélkül. – Innovatív akác gazdálkodást folytatunk – amit az emberek nem mindig díjaznak-, de csak ezáltal tudjuk a természeti értékek megőrzését finanszírozni, és a híres dámvad gazdálkodást folytatni.
Ezután a nyíregyházi erdészet igazgatója, Tölgyfa Gábor beszélt arról, hogy komolyabb fejlesztést nem igazán terveznek a Sóstói erdőben, hanem a most meglévő állományt szeretnék racionális keretek közt fenntartani. – Az erdei iskola beindításával pedig az a célunk, hogy az erdőt és az embereket közelebb hozzuk egymáshoz.
Lékes erdőfelújítás
A Sóstói erdőnek 52 hektáron a megyeszékhely a fenntartója. A városüzemeltetés részéről Keczkó János közölte, hogy tarra vágásban nem gondolkoznak soha többé (szerinte legutóbb 2008-ban volt ilyenre példa), ehelyett úgynevezett lékes, kisebb területen véghezvitt erdőfelújítás várható csak. – Sok gondot okoz, hogy amit el lehet törni az erdőben, azt egyesek el is törik.
Szigetvári Csaba az E-Misszió alapítvány nevében arról beszélt, hogy a Sóstói erdőben az erdőhöz méltó rendezvények legyenek csak, továbbá szerinte egyes esőbeállók létjogosultsága megkérdőjelezhető, ezeknek áthelyezésén érdemes lenne elgondolkodni. A civil egyesület elnöke közölte: jó ötlet lenne egy főállású erdőőr alkalmazása, és a kisvasút újraindítása is megfontolandó elképzelés lehet.
Ezután az erdőért aggódó városlakóké volt a főszerep, akik felvetéseiket megoszthatták a szakemberekkel, és választ is kaphattak rájuk. Bíró Miklós gondolatai összecsengtek Szigetvári Csabáéval.
Póráz nélkül
Az idős úr is kiváló turisztikai attrakciónak tartaná a kisvasút újbóli beindítását. Csatáryné Hamvai Marianna minden nap fut a Sóstói erdőben. – Sokan póráz nélkül sétáltatják a kutyájukat azon a szakaszon, ahol én is több társammal egyetemben kocogok. A biciklisek pedig legtöbbször másokkal nem törődve száguldoznak úgy, hogy szinte felborítanak bennünket. Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett: akinek nem volt gyerekszobája, azt nehéz megtanítani az alapvető viselkedési normákra. Vass Lajosné többek véleményét fejezte ki akkor, amikor azt mondta: vigyázni kell arra, hogy ne kerüljenek magánkézbe az erdők.
Mi lesz tíz év múlva?
Erre a Nyírerdő Zrt. részéről közölték: ők nem tulajdonosok, csak kezelők. Lukács Attila úgy érezte, jó kezekben van jelenleg a Sóstói erdő, de csak akkor lenne biztos abban, hogy ez 10 év múlva így lesz, ha az érintett szervek közösen tennének azért, hogy erdőbarát szemléletet neveljenek bele a mai kisiskolásokba, hogy nekik is azt ugyanazt jelentse az erdő, mint nekik.
A szakemberek mindenkit igyekeztek megnyugtatni: az erdei iskola beindításával, különféle kiadványokkal, tájékoztató táblákkal, tanösvények kialakításával éppen azon vannak, hogy az iskolásokban környezettudatos szemléletet alakítsanak ki. Tarnavölgyi Gergely
A Sóstói erdő területe 
1774: – 588 hektár
1924: – 520 hektár
1936: – 464 hektár
1976: – 375 hektár
2012: – 371 hektár
A csökkenés oka: a város terjeszkedése
Az egykori erdőterületek helyén:
Svájci lak, Krúdy szálló, Állatkert;


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.