A fagyos, havas erdőkben megkezdődött a fakitermelés, a munkával február végéig, március elejéig, tehát a nedvkeringés megindulásáig végezni kell.
Az erdészek által kijelölt rönköket szakavatott kezek döntik, aztán lánccal a vontatóhoz kötik. A fakitermelés zömét felújító vágással végzi az egerszegi erdészet tíz favágó brigádja
Zalaegerszeg - A fagyok beállta és a hótakaró kedvez a téli erdei munkának, a fakitermelésnek, az erdőkben megindult a szezon hagyományos tevékenysége. Az egerszegi erdészet területein is berregnek a motorfűrészek. A Zalaerdő Rt. öt erdészete közül a zalaegerszegi üzem közel 11 ezer hektáron gazdálkodik. Északról a vasi- veszprémi hármas megyehatártól Zalatárnokig, és Egervártól Hahótig. A területen levő fafajok között átlagosan 24 százalékos előfordulással a bükk vezet, 22 százalék az akác és 20 százalék a tölgy, ezen kívül számottevő a cser aránya. Az erdészetnél teljes kapacitással zajlik most a fakitermelés. Nagy László igazgatóhelyettessel a munka egyik helyszínén, a nagykapornaki erdőben jártunk.
– Az elmúlt két év nagy kihívás volt számunkra. A bóbitás bükkszú és a zöld karcsú díszbogár okozott kárt, ezzel párhuzamosan gombabetegségek támadták a bükköseinket. Mivel utóbbiak többsége vágásérett erdő, és a bükk fülledékeny fafaj – megbetegedve hamar értéktelenné válik –, az elmúlt időszakban növelnünk kellett az egészségügyi vágásokat. Mintegy 100 ezer köbméter mennyiségű károsodott fát kellett kivágnunk, mielőtt elértéktelenedik. Az egészséges faállomány vágását viszont az erdészeti szolgálat szabályzatának megfelelően vissza kellett fognunk. Idén már a rendes kerékvágásban mennek a dolgok. Ebben az évben 44 ezer köbméter fát kell kitermelnünk – mondja az igazgatóhelyettes.
Az erdészet területein dolgozó tíz favágó brigád a fakitermelés zömét felújító vágással végzi. Az erdőben természetes módon kikelt csemeték körül ritkítják a kijelölt, vágásérett fákat, így fényhez jut és tovább erősödik a facsemete. Erdő helyén erdő marad.
Mint az igazgatóhelyettes elmondja, tarvágást a 10 éves üzemtervük alapján ott végeznek – ez egy-két erdőrészletet érint –, ahol nincs természetes újulat. Ott viszont mesterséges módon, makkvetéssel vagy csemeteültetéssel gondoskodnak majd az erdő felújításáról.
– A fák között 20-30 centiméteres a hó, ez kedvez a felújító vágásnak, a hó megvédi az újulatot. Esős, sáros időben nem dolgozhatunk, a gépek mozgása olyankor nagy kárt okoz. Már tavalytól csapadékosabbra fordult az időjárás, most is vízzel telített a talaj. Reméljük, ez a nedvesség már segíteni fog a bükköseinken – ad egyfajta helyzetértékelést Nagy László, miközben a kapornaki tetőre érkezünk.
A területen 12-15 éve folytatnak felújító vágást. A főúttól 200-300 méterre dolgozik a brigád, Horváth Péter kerületvezető erdész felügyeletével.
– Körülbelül 19 hektáron terül el az a két erdőrészlet, ahol most dolgozunk. Itt tavaszig 1800 köbméter fát kell kivágnunk. Ezek 121 éves bükkök. Egyedi köböléssel megy a munka, tehát csak azt vágják a fadöntők, amit tavaly év közben darabonként kijelöltem – mondja az erdész.
Mínusz 4-5 fokban dolgoznak az emberek az erdőben, s mint mondták, ez kitűnő idő, februárig megmaradhatna.
Gősi Richárd kezében felzúg a motorfűrész. A szálfa egy ideig mintha gondolkodna, majd lassan megmozdul – abba az irányba, amelyik oldalán éket vágott bele. Hatalmas döndüléssel fekszik le a kiszemelt nyiladékban. A rutinos favágó úgy fektette le, hogy minél kevesebb ágtörést okozzon a környezetében. Mint mondják, hét-nyolc tonnányi súly zuhan ilyenkor a földre, nagyon kell vigyázni.
– Kisebb-nagyobb megszakításokkal már tizennyolc esztendeje dolgozom az erdőn, ekkora fa irányításához jó pár év gyakorlat kell. Figyelni kell, ne repedjen, ne törjön, és a koronából letörő ág se essen az emberekre - mondja Gősi Richárd. Munkatársával, Pető Olivérrel láncot kötnek a rönkre, amit a hamarosan érkező munkagép a darabolás helyszínére húz. Ott mérik fel aztán, mire alkalmas a fa, milyen célra, melyik megrendelőnek vágják méretre.
A fakitermelés mellett a zalaegerszegi erdészet 2006-ban mintegy száz hektáron végez majd erdőfelújítást. Részben a természetes újulatra alapozva, több mint ötven hektáron, pedig csemeteültetéssel és makkvetéssel.
Hajdu Péter