2012. november 24. - Jelentősebb kiadáscsökkenést érhetnek majd el az
önkormányzatok és a lakosság a települések olcsóbb energiaellátásával Hazánkban meglehetősen ritkaságszámba megy, hogy egy technológiai innovációs program megvalósítását megelőzően társadalomtudósok vegyék birtokba az érintett települést azzal a céllal, hogy a lakosság szociokulturális jellemzőit feltérképezzék. A Borsod megyei Csernelyen tervezett biomassza-alapú távfűtőrendszer kiépítése kapcsán ez történt.
Csernely az ózdi kistérséghez tartozó település, melyet a borsodi falvakhoz hasonlóan elöregedő lakosság, nagy munkanélküliség és infrastrukturális hiányosságok jellemeznek. A pénzhiánnyal küszködő helyi önkormányzat fenntartásában levő intézmények fűtése is komoly nehézségekbe ütközik. Ezzel összefüggésben az értékteremtő beruházások száma alacsony, pedig ennek hiányában a népesség helyben tartása, a falu prosperálása elképzelhetetlen. Ugyanakkor egy olyan innovatív beruházás, mint a biomassza-alapú távfűtőrendszer kiépítése idővel jelentős javulást hozhatna az egykor szebb napokat megélt falu életében.
Az ilyen fejlesztések egyre népszerűbbek, mert megtakarítást eredményezhetnek mind az önkormányzatoknak, mind a lakosságnak. Másrészt a biomassza-tüzelőanyag helyi termeléséhez élőmunkára van szükség, ennek köszönhetően a lokális foglalkoztatottság is nő. Szemmelveisz Tamásné docens ennek kapcsán a Miskolci Egyetem szervezésében zajló konferencián hangsúlyozta, a parlagon heverő földterületek energianövényes beültetésével, helyben kell megtermelni a tüzelőanyagokat. A környezetszennyezés csökkentésén, a fosszilis energia kiváltásán túl tehát, ezeket a szempontokat is érdemes figyelembe venni, mert mindezek a település népességmegtartó erejét növelik, energiafüggőségét csökkentik. A faapríték-tüzeléssel működő hőközpontok mindezeknek köszönhetően hazánkban is meglehetősen gyorsan terjednek, jelenleg is számos településen áll beüzemelés vagy épp előkészítés alatt effajta beruházás. S hogy mitől egyedülálló mégis a csernelyi kezdeményezés? Nos, hazánkban, sőt közép- és kelet-európai viszonylatban is gyerekcipőben jár az olyan fejlesztés, amely a beruházás első lépcsőfokának a helyi társadalom véleményének megismerését, annak szociokulturális elemzését, majd aktív bevonását tekinti. Sok esetben ennek épp az ellentéte tapasztalható, amikor az adott beruházásról a döntéshozók az érintetteket „felejtik el” tájékoztatni. Pedig egy technológiai innováció bármennyire is értékteremtő céllal létesül, sikere nagymértékben függ attól, hogy a helyi társadalom mennyire befogadó a projekttel kapcsolatban, mennyire érzi sajátjának azt.
Az alig 750 fős Csernelyen terepkutatást végző társadalomtudósok erre keresték a választ. Az interdiszciplináris vizsgálódás résztvevői, így a szociológusokat koordináló Szabó-Tóth Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az adott beruházás elsődleges célja a lakosság életkörülményeinek javítása. Kardinális kérdés tehát, hogy mit gondol erről a helyi társadalom, amely – mint azt a kutatások bizonyították – egyáltalán nem nevezhető egységesnek. A lakosság többségének ugyanis támogatnia kell, sőt különböző módon részt is kell vennie a program megvalósításában. Márpedig Csernely esetében ez nem lesz könnyű feladat, hívta fel a figyelmet a térségben kutatást végző Kotics József, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézet igazgatója, aki a roma–magyar együttélés – meglehetősen konfliktusokkal terhelt – kapcsolatáról tartott előadást. Úgy fogalmazott, hogy „a teljes lakosságra kiterjedő kérdőíves felméréssel tárták fel, hogy feloldhatatlannak tűnő, feszült viszony érzékelhető a törzsökös csernelyiek, valamint a közelmúltban betelepült roma lakosság között”. Különös színezetet ad a dolognak, és a közös cselekvést megnehezíti, hogy az őslakos romák mereven elhatárolódnak a betelepült cigányoktól, s a velük való érintkezés minden formáját kerülik.
Biczó Gábor egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy az ilyen terepkutatásoknak éppen azért van jelentőségük, mert a fejlesztések nem légüres térben zajlanak. Hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszerek, konfliktushelyzetek feltárására, s ezáltal a beruházás kockázatelemzésére fókuszáltak. Kégl Ildikó
