Vadászok. Fácánok, kacsák végnapja. Két gyanútlan rókát is lőttek.
Szezonzáró csoportos vadászatot rendezett a hét végén a Földtulajdonosok Vadászati Közössége a megyeszékhely határában.
Tatabánya/Síkvölgypuszta Tegnap több tucat puskás ember találkozott Síkvölgy határában, hogy csoportos hajtóvadászaton koronázza meg a szezont, amelynek lassan végéhez közeledünk.
A zöld ruhás emberek vegyes érzelmekkel tekintenek vissza az elmúlt esztendőre. A társaság 3700 hektáros területet tudhat magáénak.
Noha most apróvadra mentek a tagok, az igazi nagyokat is célkeresztbe vették az elmúlt esztendőben. Panaszkodtak, hogy a hivatalos vélemény ellenére bizony megfogyatkozott a nagyvadak száma. Elég erre a tény, hogy a vadkár két esztendő alatt csaknem a felére csökkent. Ami persze önmagában nem baj, de mércéje a disznók fogyatkozásának.
Most viszont, legalábbis ezen a vasárnapi délelőttön a fácánoké, kacsáké volt a főszerep. Ámbár őket nem kérdezte senki, mit szólnak a hétvégi akcióhoz...
Hatalmas, több hektárnyi területet jártak végig a hajtók, hogy a puskások felé tereljék a szárnyasokat. Bújták a nádast, ropogott lábuk alatt a jég. Dörrent a sörétes fegyver, szárnyaszegetten hullottak alá a madarak. Két gyanútlan róka is befejezte ezen a napon földi pályafutását.
A síkvölgyi végállomásnál szűz hóra terítették ki a zsákmányt. A kürt végtisztességre szólította a társaság tagjait. Felavatták azokat a puskásokat, akik először ejtettek vadat. A kürt újra megszólalt tiszteletükre. Aki pedig ezúttal nem lőtt semmit, remek vigasztalója lehetett a kondérból merített gőzölgő gulyás – természetesen jóféle vadhúsokból.
M. Tóth Sándor