A kecskeméti székhelyű Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. sokrétű munkáját, szolgáltatási körét még a városban sem élők ismerik igazán. Vajon évente mennyivel növeli erdős területeinek számát? Hogyan tudnak védekezni a kártevők ellen? Milyen új növényeket telepített ki az arborétumba? Mindezekre Sódar Pál vezérigazgatótól kaptuk meg a válaszokat.
- Hogyan jellemezné a Kefag.Zrt 2005. évi munkáját?
- A tulajdonosi (ÁPV Rt.) elvárásoknak megfelelően az év folyamán felmerült nehézségek ellenére hoztuk a tőlünk elvárt eredményt. A kedvező időjárási tényezők miatt különös nehézségek szakmai munkánkat nem hátráltatták, az erdősítések az átlagosnál jobban fejlődtek, kiemelkedően nagy káresemények nem következtek be. Az év második felétől keresleti piac alakult ki az erdei választékok és a faipari termékek iránt. Az erdőgazdálkodással foglalkozók, így a mi jövő évi gazdálkodásunkat is beárnyékolja viszont az a tény, hogy a 2006. évi költségvetés tervezete, annak erdészeti feladatokra vonatkozó előirányzata csak az erdőgazdálkodók által befizetett erdőfenntartási járulék visszaforgatását tervezi.
Mindez azt jelenti, hogy csak az általuk befizetett összeget juttatja vissza a gazdálkodás támogatására, így a térségben található magán- és állami erdőket kezelők pénzügyileg komoly nehézségekkel számolhatnák 2006-ban.
- Az elmúlt időszakban az ország 2. legjelentősebb erdőtelepítési programjai Bács-Kiskun megyében valósultak meg. Ennek milyen hatása volt a régióra?
- Kettős hatásról beszélhetünk. Egyrészt a térség erdői betöltik a levegőtisztítás és a pormegkötés szerepét. Másrészt az erdőtelepítések következtében számos új munkahely teremtődött.
- Mekkora területen folyik fakivágás?
- A zrt. kezelésében lévő területeken az erdészeti üzemtervekhez igazodva évente átlagosan mintegy 1.250 ha-on végzünk véghasználatot, mintegy 900 ha-on törzskiválasztó gyérítést, 30 ha-on növedékfokozó gyérítést, mindennek köszönhetően átlagosan mintegy 200 ezer nettó m3 faanyagot termeltünk ki. A kikerülő faanyag a régió meghatározó jelentőségű megújuló erőforrása, biztosítja a térség tüzelőanyag-ellátását, alapanyagot biztosít a Duna-Tisza közén található fafeldolgozó üzemeknek, ezzel közvetve újabb munkahelyeket teremtve.
- Milyen mértékben pusztítottak a kártevők a megye erdőiben?
- Az elmúlt két évben az ország területén soha nem látott mértékben szaporodott el a gyapjaslepke. Több helyen jelentkezett hernyórágás a kocsányostölgy-állományban, illetve cserebogárpajor-károsítás a fiatal fenyvesekben, ellenük megfelelő ellenszerrel folyamatosan védekezünk. A gyökérrontó tapló a középkorú és idősebb fenyveseket károsítja, ellene azonban jelenleg nincs forgalomban megfelelő szer. Ráadásul tömegesen jelentkezett az erdei- és feketefenyveseket megtámadó, a tűlevelek vörösödését előidéző gombabetegség is, amely ellen a nagyüzemi védekezés megoldhatatlan.
- Milyen segítséget tudnak nyújtani a magán erdőgazdáknak?
- Bács-Kiskun megyében az erdők közel 60%-a magán- és közösségi tulajdonban van, így a zrt. fontos feladatának tartja, hogy kapcsolatban álljon ezen szektorral csemeteértékesítési, erdőfelújítási, erdőtelepítési, faanyag-felvásárlási vonatkozásokban. Társaságunk kiemelten foglalkozik a térség földtulajdonosai részére szolgáltatásként végzett erdőtelepítésekkel.
- Az erdőgazdálkodás mellett jelentős a társaság Juniperus Parkerdészete által termesztett növények forgalma is?
- A városi kertkultúra igénye nyomán külön termelőegységünk, a Juniperus Parkerdészet foglalkozik díszfák és díszcserjék konténeres termesztésével. 2005-ben mintegy 1.200.000 db burkolt gyökerű, 100.000 db szabadgyökerű, illetve 230.000 db poharas dísznövényt állítottunk elő. Ebben az évben előállított növényeinkből mintegy 300.000 db cserjét és sorfát az autópályák fásítását végző vállalkozások használtak fel.
- Mekkora a társaság vadászterülete?
- A társaság tevékenységének szerves része a vadászat. Több mint 55 ezer hektár vadászterületen, öt térségben folyik a vadgazdálkodás, többségében nagyvadakra, például gímszarvasra, dámra, őzre és vaddisznóra. A hangulatos vadászatokra érkező vendégek ellátását jól felszerelt, és kiváló minőségű szálláshelyek biztosítják. A szakmailag megalapozott vadgazdálkodás megvalósításával a társadalom valamennyi rétege számára biztosítjuk a vadállomány megőrzését és a természetközeli állapot fenntartását.
- A társasághoz tartozó létesítmények közül az arborétum és a Vackor Vár a legkedveltebb, mekkora volt a látogatottságuk?
- Az arborétum látogatóinak száma folyamatosan nő, becslések szerint évi 60.000-en keresik fel a gyűjteményt. 2005 őszén közel 100-féle fás szárú új növényt telepítettünk, jórészt lombhuliatókat. Vannak különlegesebb fajták is, de elsősorban az alapfajokkal bővítettük gyűjteményünket, elsősorban a Duna-Tisza közi klímának és talajtípusnak megfelelően kevésbé fagyérzékeny és a meszes talajt jól tűrő fajtákat választottunk.
A Vackor Várnak a csodálatos környezetnek, a magas színvonalú szolgáltatásoknak, de leginkább a gyerekek ott szerzett tapasztalatainak köszönhetően rengeteg a visszatérő vendége. Sajnos a téli hónapok még kihasználatlanok, de márciustól novemberig telt házzal dolgozunk. Ha számokkal szeretnénk kifejezni, akkor elmondhatjuk: 2003 májusától 2005 decemberéig gyermekek és felnőttek összesen 12.443 vendégéjszakát töltöttek nálunk, és nem kevesebb mint 11 ezer fő részére nyújtottunk programot. Emellett a megyében számos parkerdőt tart fenn a Kefag Zrt., a kelebiai, a császártöltési, a Csalánosi-parkerdő, valamint a Tőserdő évről évre keresettebb a látogatók körében.
Sebestyén Hajnalka
A Kefag Zrt Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb agrárvállalkozása, a vállalatcsoport
árbevétele meghaladja az 5 Mrd forintot, aminek 46%-a exportból származik. Közel 2000 embernek ad munkalehetőséget, ami természetesen a vállalkozók létszámát is magában foglalja. Fő feladata a 60 ezer ha állami erdő kezelése, szakmai munkáját minden évben az Állami Erdészeti Szolgálat minősíti, az ÁESZ jelentősen támogatja a közjóléti létesítmények fenntartását is. A jelenlegi erdőállomány jó része a megelőző évtizedek erdőtelepítésének eredménye. A gazdálkodásuk keretében létrehozott erdőterületek nagy része mesterséges telepítésű, ültetvényszerű. Csemetekertjeik meghatározó szerepet töltenek be az erdészeti csemete előállításában, az igazolt származású, kiváló minőségű szaporítóanyagok nemcsak a saját, de a régió igényeit is maximálisan kielégítik. 2005-ben mintegy 8 millió db erdei- és feketefenyő-, 2,4 millió db akác-, 2,2 millió db hazai nyár és 560 ezer egyéb lombcsemetét állítottak elő.
A Kefag által fenntartott intézmények
Arborétum, Kecskemét Évente közel 6O ezren keresik fel a kedvelt kirándulóhelyet.
Vackor Vár erdei iskola, amely Duna-Tisza közének egyik legszebb homokpusztai tölgyes ligeterdejében tálalható, 2,5 éve működik sikeresen.
Bugaci Alföldfásítási Múzeum A múlt században megváltozott hidrológiai és éghajlati viszonyok miatt kialakult futóhomok megkötése érdekében végzett gigászi erdőtelepítési munka emlékhelye.
Tőserdő Kastélymúzeum A Holt–Tisza partján, a Kiskunsági Nemzeti Park területén üdülő ideális helyszíne családi rendezvényeknek, baráti összejöveteleknek, kisebb konferenciáknak, szabadtéri rendezvényeknek.
Bucka Szálló A KEFAG ZRT Bugaci erdészete azzal a céllal hozta tétre, hogy a védett terület közelében jő minőségű, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szálláslehetőséget teremtsen. A szálló épületével szemben áll a rusztikus megjelenésű, nádtetős oktatási kabinet.
Vadászházak Bugacon a védett terület közvetlen közelében, illetve Kelebián, a vadászterület szívében kényelmes szálláslehetőséget nyújtanak.