2015. április 6. – 1986. április 26-án, Ukrajnában a csernobili atomerőmű kibocsátott egy sugárfelhőt, ami végül a becslések szerint 77.000 négyzet mérföldet fedett le Európában és Eurázsiában.
Míg a legdurvább szennyeződés a talajközeli növényzetet érte - a térség még mindig zárva van emberi tartózkodás elől, és a továbbiakban is tilalmi zóna marad - a hatása még mindig látható a távolabbi területeken is. Rádióaktív vaddisznók járják a német erdőket, és a rádióaktív gombák nőnek Bulgáriában.
Most egy nemzetközi szakértői csoport arra figyelmeztet, hogy Európa is megkapja a friss dózisú csernobili sugárzást az erdőtüzek által. A cézium, stroncium és a plutónium radioaktív izotópjainak évtizedekre, évezredekre van szüksége bomlásra. A szennyeződések a talajban és a növényekben maradnak, és amint a tűz eléri, akkor a levegőbe kerülnek.
Klímamodellek azt jósolják, hogy a hőmérséklet emelkedése együtt a stabil vagy csökkenő csapadékkal, növeli az erdőtüzek kockázatát a már tűzre érzékeny csernobili tájon.
A terület mindössze 50 százalékát borította erdő a katasztrófa előtt, de a fák és a bokrok immáron 70 százaléka esik a tilalmi zónába - olyan nagy területen, amely négyszer akkora, New York City. A tűzmegelőzés és védelem, tűzoltási képességek minimálisak.
Timothy Mousseau, biológus (University of South Carolina) és kollégái létrehoztak egy számítógépes modellt, amely magába foglalja a tűzmintákat, az éghajlati előrejelzéseket és a szennyezett területen, Ukrajnában és Fehéroroszországban folytatott helyszíni adatgyűjtés adatait.
Az Ökológiai monográfiákban megjelent elemzése szerint, erdőtüzek által 2002-ben, 2008-ban és 2010-ben a sugárzás kitört a tilalmi zónából, és halmozottan megjelent újra, elosztva az 1986-os katasztrófa eredeti mennyiségű cézium-137 mintegy 8 százalékát.
"Milliárdokat fektettünk be a régi reaktor épület új burkolatába" - mondta dr. Mousseau. - De az erdőtüzek képesek újra mobilizálni az eredeti esemény radioaktív anyagait."
Noha a kutatók nem jelezték előre, hogy mennyi radioaktív anyag kerülhet ki a jövőben, arra figyelmeztetnek, hogy a nagy lángokkal jelentős mennyiségű radioaktív korom távozhatott Csernobil körül és Európa-szerte, ami esetleg csökkenti a szennyeződést.
Az, hogy mekkora egészségügyi kockázatot jelent mindez, jelenleg nem ismert. De, dr. Mousseau rámutatott: „Soha nincs pozitív következménye annak, ha nagyobb mennyiségű nem kívánt változásokat előidéző anyagok vannak a környezetünkben. Ez mindig káros." Rachel NUWERAPRIL