2012.11.21. - Mosonmagyaróváron szakmai konferenciát szerveztek a vízutánpótlásról Konferenciát rendezett a mosonmagyaróvári önkormányzat a célból, hogy a közelmúltban eredményes népi kezdeményezés hatására rendeződjék a Szigetköz vízutánpótlásának kérdése. A helyiek egy része fenékküszöböket építene, a Duna Charta ugyanakkor azt állítja: betongátakat akarnak építeni a Duna medrébe.
- A Duna elterelésének huszadik évfordulójára összejött a szükséges mennyiségű aláírás, ezzel kívánunk demonstrálni, hogy az itteniek azt szeretnék: a szakemberek beszéljenek végre egymással, változzon meg a politikai patthelyzet - mondta lapunknak Nagy István. Mosonmagyaróvár vezetője és a térség országgyűlési képviselője hozzátette: a régió összes polgármestere, szakmai és civil szervezete aláírta azt a népi kezdeményezést, amelyen azt a kérdést tették fel: akarja-e, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna- szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?
Nagy István kijelentette: a szigetköziek arra vádnak, hogy ne a politikusok döntsenek a kérdésben, főleg ne úgy, hogy nem értenek a vízügyi területhez. Helyette a szakemberek találjanak megoldást, a politika az általuk javasolt több verzióból válasszon.
Fűzfa Zoltán biológus azt hang súlyozta, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső megépülte nélkül is gond lenne a Dunával, hiszen a hatszázezer éve erre haladó folyó állandóan változott, az 1800-as évektől a mederszabályozással és -kotrással az ember is jelentősen beavatkozott életébe. A szlovák oldalon megépült erőművel e problémahalmaz csak tovább gyarapodott - tette hozzá.
Tóásó Gyula, a 2006-ban alapított Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) vezetője kijelentette, a Duna elterelését kővető kiszáradás orvoslására több ötlet is felmerült, de egyik sem vált be, egészen addig, amíg Dunakilitinél meg nem építették a fenékküszöböt. Az így rendezett mellékági medrekben azonban továbbra is négy-öt méterrel magasabb a vízszint, mint a főágban. A Szite javaslata alapján a problémát három, hallépcsővel, hajózsilippel is ellátott fenékküszöb beépítésével lehetne megoldani.
Fűzfa Zoltán kitért rá, hogy a korábban felmerült javaslatok (így a függőmedert, azaz a korábban szétvágott mellékágak összekötése vagy a meanderező változatot) a Szite szerint nem megnyugtató megoldások. Szeretnék azt is, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a hazánknak átadott vízhozam mennyiségéről.
Az ellenkezője igaz annak, amit a fenékküszöbökkel kapcsolatban állítanak - reagált a Szite állításaira Bárdos Deák Péter, a Duna
Charta elnökségi tagja. Szerinte a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton elnyert százmillió forintos forrásából dolgozták ki azt a műszakilag kvázi tudományos verziót, amely alapján a Szite elültette a köztudatban a három fenékküszöbös verziót.
Nem fenékküszöbről, hanem betonból épített-hajózsilippel ellátott gátról van szó - nyomatékosított Bárdos Deák Péter, aki hozzátette: tudomásuk szerint nem is három, hanem nyolc műtárgy készülne, amelyből először hármat építenének meg, majd a tapasztalatok összegzését követően további ötöt. A Duna Charta aktivistája elmondta: a fenékküszöbök megépítése szerintük növeli majd az árvízveszélyt, járulékos beavatkozásként pedig „legyalulnák” a Duna partját, megemelnék a töltés magasságát, és növényzetmentes sávokat alakítanának ki, ahol legeltetés folyna. - A népi kezdeményezés során az aktivisták ki sem ejtették a szájukon a duzzasztó vagy gát szavakat, csak miután összegyűlt a kellő számú aláírás, kezdték emlegetni a műtárgyak megépítésének szükségességét - állította a környezetvédelmi aktivista.
Bárdos Deák Péter leszögezte: a Duna Charta szerint nincs szükség több vízre addig, amíg az ország nem állapodik meg Szlovákiával, a szlovák álláspont ugyanis éppen arra épül, hogy először a magyarok duzzasszák fel a Duna vizét, és ha akkor sem emelkedik számottevően a vízszint, lehet tárgyalni az átadott vízhozam mennyiségéről.
Kérdésünkre, hogy rendelkezik-e a Duna Charta tanulmányokkal arról, mi történne a fenékküszöbök megépítése után, Bárdos Deák úgy felelt: lehet következtetni az eredményre, mivel a Tisza-tavat vagy a dunacsúni tározót is elöntötték a folyók iszappal és lényegében állóvízzé duzzasztották. Velkei Tamás
