2015. február 10. - ERDŐGAZDÁLKODÁS Három éven át sok álmatlan éjszakát okozott a tarnaleleszi erdőbirtokosság vezetésének egy jó indulatúnak aligha mondható feljelentés.
2011 novemberében lapunkban Kapós lett a leleszi fa címmel jelent meg cikk arról, hogy Tarnaleleszen egy júliusi vihart követően több száz köbméter fa tűnt el, a feljelentők szerint illegálisan. Állították, a fakitermelésre a helyi erdőbirtokosság vezetősége adott engedélyt. Elmondták, hogy maguk is erdőbirtokossági tagok, jogosultak lennének tűzifára, ám kérésüket a birtokosság vezetői arra hivatkozva tagadták meg, hogy erre nincs engedély. Az elutasítottaknak az szúrt szemet, hogy mégis akadt olyan környékbeli vállalkozó, aki komoly mennyiséget termelhetett ki és értékesíthetett, feltételezésük szerint, szabálytalanul.
Végül írásban is bejelentették panaszukat az illetékes hatóságokhoz. A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának akkori igazgatója jelezte: augusztus 22-én eljárást indítottak engedély nélküli fakitermelés ügyében, mivel a viharkáros faanyag kitermelésére és elszállítására az erdőgazdálkodó akkor még nem rendelkezett engedéllyel.
A helyszíni ellenőrzés során megállapították, hogy a bejelentő(k) által leírtak nem alaptalanok, ezért az erdészeti hatóság a Tarnaleleszi EBT illetékeseit nyilatkozattételre hívta fel, illetve bekérte a 2011-ben kiállított szállítójegyeket. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon a bejelentés alapján nagy értékre elkövetett lopás alapos gyanújával indítottak eljárást.
A történtek óta több mint három év telt el. Az erdőbirtokosság vezetőségének tagjai a napokban keresték fel szerkesztőségünket, hogy elmeséljék, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül az alaptalan bejelentést követően. Ma már elmondhatják, mind az ügyben nyomozó rendőrség, mind a bíróság nekik adott igazat. Az Egri Rendőrkapitányság Pétervására Rendőrőrs Bűnügyi alosztálya 2013 júniusában hozott határozatot a nyomozás megszüntetéséről, azzal az indokkal, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény. A nyomozás során igazságügyi erdőgazdálkodási szakértőt is kirendeltek, aki nemhogy a bűncselekmény elkövetését nem támasztotta alá, hanem egyenesen példásnak értékelte az erdőbirtokosság tevékenységét.
A szakértő jelentésében kiemelte egyebek mellett, hogy ilyen esetekben állampolgári kötelesség az azonnali kárfelszámolás, a további kár megelőzése. Hangsúlyozta azt is, hogy az erdőben a viharkárnak az a része, ami utakat, elektromos vezetékeket, a normál élettevékenységet veszélyezteti, vagy akadályozza, annak mértékéig az erdőgazdálkodónak nem csupán feladata, hanem kötelessége a kár ezen részének felszámolása. Márpedig a Tarnaleleszi Erdőbirtokosság területén éppen ez történt az ominózus júliusi viharkárt követően. A szóban forgó területen tehát fakitermelés nem történt, a vihar által kidöntött fákat a vagyonvédelem érdekében „jó gazda gondossága okán” összetermelték, elszállították, értékesítették. Az erdőbirtokosság által megbízott vállalkozónak minderre engedélye volt, tehát az erdőgazdálkodó állampolgári kötelességét teljesítette.
Végül az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly novemberben hirdetett ítéletet az ügyben, s megállapította, hogy az erdőgazdálkodók törvényesen jártak el.
Több mint háromszáz tulajdonos értékeit védték
Kovács Károly, az 1300 hektáron gazdálkodó és 330 egyéni tulajdonost összefogó Tarnaleleszi Erdőbirtokosság vezetője az ügy kapcsán elmondta, a rendőrségi nyomozás eredménye, illetve a bíróság jogerős ítélete egyfajta elégtétel az erdőbirtokosság vezetése számára, ám azon nehezen tudják túltenni magukat, hogy a szakmai hatóságok egy rosszindulatú névtelen feljelentés miatt kétségbe vonták szakmai becsületüket, s egy többéves megalázó procedúrának tették ki a becsületesen gazdálkodó embereket. Hozzátette még: a tagság töretlen bizalma adott erőt ahhoz, hogy igazukat minden fórumon maradéktalanul megvédjék. Barta Katalin