2015.02.26. - A biztos felkérte a honvédelmi minisztert arra is, rendezze az ingatlan tulajdonjogi helyzetét adásvétel vagy kisajátítás útján
A Honvédelmi Minisztérium tevékenységével lehetetlenné tette a tulajdonjog bármely részjogosítványának gyakorlását, így teljes egészében kiüresítette azt – keményen bírálja a tárcát a 2002 és 2005 között engedély nélkül, magánterületen épült Kánya-hegyi toronnyal kapcsolatban az alapvető jogok biztosa.
Évekkel ezelőtt többször is írtunk a Kánya-hegyi katonai objektumról. A 65 méter magas, vasbeton lehallgatótorony magántulajdonban lévő, erdő művelési ágú, Natura 2000 különleges madárvédelmi területen épült meg 2002 és 2005 között, hatásvizsgálatok, szabályos építési engedélyezési eljárás nélkül, úgy, hogy egyszerűen legyalulták a hegytetőt, és kifeszítették a szögesdrót kerítést, amellyel kizárták a tulajdonosokat. Sem a bázis, sem a szintén engedély nélkül készült aszfaltút nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban, s „papíron” az objektum még mindig erdő- és magánterület. 2008-ban jogerősen megszűnt az a közigazgatási eljárás, amely a terület honvédelmi célú igénybevétele iránt indult, a földművelésügyi tárca pedig leszögezte, „az erdőterületen megvalósított építési tevékenység engedély nélküli igénybevételnek minősül”.
Az ügyben folyó perekben egyszer sem vonták felelősségre a minisztériumot, viszont a tulajdonosokból álló, Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulatra kiszabtak kétmillió forint erdőgazdálkodási bírságot, és további 650 ezer forintot újraerdősítés címén. A kérdésre, hogy békeidőben is bármit megtehet-e a honvédelmi tárca nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, avagy egy építési ügyben netán rá is vonatkoznak a jogszabályok, a bírósági ítéletek eddig kevés biztató választ adtak a jogállam híveinek.
Alkotmányos visszásság
Most azonban az alapvető jogok biztosának az esettel foglalkozó jelentése határozottan megfogalmazta a minisztérium felelősségét. „Megállapítom, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) tevékenységével lehetetlenné tette a tulajdonjog bármely részjogosítványának gyakorlását, így teljes egészében kiüresítette azt. Ezzel az eljárásával megsértette az alaptörvényben rögzített, tulajdonhoz való jogot, és alkotmányos visszásságot idézett elő – szögezte le Székely László. – A 2002 óta fennálló helyzet, a terület állam általi megvételének vagy kisajátításának elmaradása, a korlátozás időtartamának növekedése, hosszának kiszámíthatatlansága sérti az azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás követelményét is. Ez a függő jogi helyzet sérti a jogbiztonság követelményét is, mivel a korlátozás időintervalluma egyrészt nem kiszámítható, másrészt a tulajdonosi, jogosulti kör valójában csak névleg tulajdonos, hiszen tulajdonának hasznait nem tudja élvezni, ellenértékéhez nem tud hozzájutni.”
Tehetetlen tulajdonosok
Az ombudsman hangsúlyozta továbbá, hogy „sérül a jogorvoslathoz való jog is, mivel a tulajdonosoknak nincs lehetőségük arra, hogy hatékonyan fellépjenek a Honvédelmi Minisztérium hallgatása, a helyzet rendezésére irányuló tevőleges magatartásának elmaradása kapcsán”, nem rendelkeznek hatékony jogi eszközökkel a közigazgatási szerv eljárásának kikényszerítésére. A jelentés kitér arra is, azzal, hogy a HM nem rendezte az ingatlan-nyilvántartásban a terület és az út jogi státusát, azzal szintén a jogbiztonság követelményével kapcsolatos alkotmányos visszásságot okozott.
Szerepel a megállapítások között, hogy a tényleges tulajdonjogi helyzet ellenére a HM az ingatlant saját kezelésében, illetve tulajdonában lévő területként tüntette fel. A tulajdonjog megszerzését a tárca csupán a beruházás megkezdése után három évvel, 2005-ben kísérelte meg először, majd 2009-ben kisajátítási eljárást kezdeményezett, amelyet a kisajátítási hatóság a megalapozottság hiányára való hivatkozással elutasított. Azóta semmilyen kísérletet nem tett a HM a helyzet rendezésére.
Nemzetbiztonság
Az ombudsmani megkeresésre a minisztérium azzal érvelt, hogy a bázis a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat objektuma, ezért nem vonatkozik rá az az előírás, hogy a honvédelmi célra használt ingatlanoknak állami tulajdonban, illetve a HM vagyonkezelésében kell lenniük. Csakhogy a különböző hatóságokhoz benyújtott iratokban „egyetlen alkalommal sem említik a nemzetbiztonsági célokat, a létesítményt következetesen katonai objektumként nevesítik, a kisajátítási eljárást honvédelmi célra hivatkozással indították (…) a megállapodásokat a honvédelmi miniszter, illetve a HM képviseletében eljáró személy írta alá” – írta Székely László, hozzátéve, a nemzetbiztonsági hasznosításra vonatkozó közlését a tárca semmilyen dokumentációval nem támasztotta alá. Azonban szerinte „ha a híradástechnikai bázis nemzetbiztonsági objektumként működik, ez sem elegendő alap a tulajdonjog ilyen mértékű korlátozására”.
A feltárt visszásságok megszüntetése érdekében az ombudsman felkéri a honvédelmi minisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben kezdeményezzen törvénymódosítást annak érdekében, hogy a kiemelt fontosságú honvédelmi övezet besorolás – a tulajdonjog közérdekű korlátozásának esetén – jogi jellegnek minősüljön (vagyis bekerüljön az ingatlan-nyilvántartásba). Ezen kívül felkéri a honvédelmi tárca vezetőjét arra is, hogy a szóban forgó, Kánya-hegyi ingatlan tulajdonjogi helyzetét rendezze adásvétel vagy kisajátítás útján, a valós helyzetnek megfelelő tényeket pedig jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, s kezdeményezze az objektumhoz vezető út jogi helyzetének rendezését is. Korompay Csilla