A módosítás egy újabb bekezdéssel egészíti ki a földdel kapcsolatos szakasz szövegét: e szerint sarkalatos törvény rendezi a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzését és hasznosítását.
Kolláth szerint a szellemiségében indokolt és érthető lenne a kormányzati kezdeményezés, ám a végül megszavazott alaptörvény-módosítás megfogalmazása nem alkalmas a cél elérésére. Az unió lényegét alkotó alapelveket és szabadságokat nem lehet tagállami sarkalatos törvénnyel vagy alkotmányozással felülírni ? véli Kolláth. Az EU normái - az áru, a szolgáltatás, a tőke és a személy szabad áramlása, s a letelepedés szabadsága ? ellenében nem képezhetők diszkriminatív különbségek a magyar és egy másik uniós polgár jogai tekintetében. Tilosak a protekcionista korlátok, valójában csupán egységes normatív - szakmai, végzettségbeli ? feltételek és garanciák írhatók elő a földtulajdonra nézve ? mondja Kolláth. Az unió általunk is önként vállalt, kötelező jogát hazai kizárás nem ronthatja le. Szintén sarkalatos törvénybe foglalnák az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat is. A kül- és belföldi magán-, illetve jogi személyek földszerzésének korlátait tartalmazó földtörvény tervezetét már tárgyalja a parlament, utóbbiak azonban még hivatalos koncepció szinten sem ismertek a nyilvánosság előtt.
Nincsenek összhangban az Alaptörvény P) cikke első bekezdésének védelemmel kapcsolatos normái az alaptörvény tulajdonvédelemmel, valamint a közérdekből elrendelhető kisajátítással és kártalanítással kapcsolatos rendelkezéseivel sem ? mondja az alkotmányjogász. Nem tiszta, hogy az állam és a polgárok számára előírt védelmi kötelezettség hogyan jön összhangba a kiemelt beruházások megvalósítása, felgyorsítása érdekében az elmúlt évben igencsak fellazított hatósági engedélyezéssel kapcsolatos szabályozással. Kérdéses, hogy mi a valóban garantált kivételesség és igazolt közérdek, de az is, hogy kinek az érdeke, és hogyan, milyen jogi biztosítékok mellett írja felül másét. Ahogyan az is, hogy az állam miként teljesíti egyik vagy másik, illetőleg komplex alkotmányos intézményvédelmi kötelezettségét, amikor mind gyakrabban a természet- és a környezetvédelmi szakhatóságok beruházási engedélyezéssel, bővítéssel kapcsolatos mozgásterét szűkítő jogszabályokat és költségvetési döntéseket hoz.
Sajátos helyzetet teremt, hogy a földtörvény tervezete lényegében tiltja, hogy egy-egy ipari beruházáshoz gazdasági társaság vagy önkormányzat termőföldet szerezhessen. Közben az utóbbi időben a kormány sorra hozza a kiemelt beruházásokat közérdekűvé minősítő jogszabályokat. Az unió piacgazdasági rendjébe viszont nem fér bele az, hogy a közérdekűség örve alatt protekcionista-államkapitalista intézkedések valósuljanak meg ? mondja az alkotmányjogász. Kolláth azt is jelzésértékűnek tartja, hogy az alaptörvényből kimaradt a rendszerváltó alkotmány alapelvi tétele: a piacgazdaság, mely a magántulajdont megnyirbáló tervgazdaság ellentételeként állt a demokratikus jogállam, a III. köztársaság értékrendjében. Szerinte ez a visszalépés és a földtörvény kétharmados kimerevítése így többet árt, mint használ.
2013. január 9. - Uniós alapelvekkel ütközhet, így kötelezettségszegési eljárás alapjává válhat az alaptörvény harmadik módosításában említett sarkalatos törvénycsokor - mondta a Napi Gazdaságnak Kolláth György alkotmányjogász.