Megkezdődött a napokban az Alsó-oroszvári-sziget helyreállítása (ujszo.com)

2013. január 16. -  Dunaszerdahely - A napokban rajtolt az a projekt, amelynek célja a hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Alsó-oroszvári-sziget ökoszisztémájának helyreállítása. Kivitelezését az Európai Bizottság is támogatja, megvalósításában környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek vesznek részt.
Az Alsó-oroszvári-sziget a Duna hordalékából épült fel a 18. században. A korabeli térképeken erdőséggel sűrűn benőtt területként szerepelt, s ezt a jellegét a mai napig megőrizte.
Kezdetben a Lónyay grófok tulajdonát képezte, majd állami kézbe került. A bős–nagymarosi vízlépcső építésének előkészítése során a tervezők úgy döntöttek, a sziget a Körtvélyesi-tározó része lesz; erdeit kivágják, a szárazulatot pedig elárasztják. A környezetvédőknek köszönhetően a terveket végül módosították, a sziget nagy része érintetlen maradt. A vízmű üzembe helyezése után azonban – arra hivatkozva, hogy a sziget erdői elöregedtek – az erdőgazdálkodási vállalat kiterjedt munkálatokra készült a térségben. 2002-ben a fakitermelők már készen álltak arra, hogy a sziget nagy részén tarra vágják az erdőket, ám a Dunán levonuló árhullám keresztülhúzta számításaikat.
Ugyanabban az évben a térséget Duna-sziget Természeti Rezervátum néven legmagasabb szintű védelem alá helyezték. Tíz évvel később, 2012-ben a pozsonyi BROZ környezetvédelmi társulásnak, a Vízügyi Beruházó Vállalatnak (VHV) és a Komenský Egyetem Természettudományi Karának az Európai Bizottság és az SZK Környezetvédelmi Minisztériuma támogatásával sikerült előkészítenie a LIFE – Dunai Madárvédelmi Projektet (LIFE07 NAT/SK/000707), melynek keretében 2013 januárjának első felében az Alsó-oroszvári-sziget térségében elkezdődött az eredeti ágvizek, s ezzel az ökoszisztéma helyreállítása.
Tomáš Kušík projektmenedzser úgy nyilatkozott: a munkálatok eredményeként jelentősen javul az oroszvári Duna-ág vízellátása, ami megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a térségbe visszatérjenek az olyan őshonos madárfajok, mint például a vörös kánya és a fekete gólya.
Dr. Matúš Kúdela, a Komenský Egyetem Természettudományi Karának képviselője elmondta: ezek a madárfajok az elmúlt évtizedekben eltűntek térségünkből, holott korábban Pozsonytól Komáromig több fészkelő párt is nyilvántartottak. A Vízügyi Beruházó Vállalat igazgatója, a szlovák kormány bősi megbízottja, Ladislav Lazár szerint is fontos, hogy a Duna térségében megfelelő életfeltételek alakuljanak ki az állat- és növényvilág számára. A munkálatok első szakaszában a szakemberek eltávolítják azokat a műtárgyakat, amelyek az oroszvári Duna-ágban akadályozzák a víz szabad áramlását. (la)