Eredmény Napjainkra a fakiszáradások száma jelentősen visszaesett
A más megyékben előforduló, nagymértékű, teherautós falopásból két-három évente csupán egy fordul elő nálunk. Békésben a szociális helyzetből adódó falopás a gyakoribb. A tettes gyalog vagy többnyire biciklivel érkezik és saját felhasználásra, tüzelésre viszi a fát.
— Az 1990-es években a remetei erdő dobozi részén fordult elő jelentősebb veszteség, itt évente 50—100 köbméter faanyagot termeltek ki a tettesek. Napjainkra a károkozás elenyésző mértékűre csökkent, köszönhetően az erdészet, a helyi rendőrség és a polgárőrség hatékony együttműködésének. Területünkön jelenleg Bánkút és Kétegyháza környékén a legnagyobb a falopásból származó kár: évente mintegy 15—25 köbméter — tájékoztatott Spiegel Endre, a Gyulai Erdészet igazgatóhelyettese.
Dézsi Károly, a Körös-vidéki Erdészet igazgatója elmondta, nagyobb méretű falopást legutóbb 2004-ben szenvedett el a Körös-vidéki Erdészet. Akkor Bélmegyer, Geszt és Vésztő környékéről összesen 20 köbméter fát termeltek ki illegálisan, ezzel 217 ezer forint kárt okozva a társaságnak. Az állami erdészeteknek ugyanakkor lehetőségük van olcsón és legális úton fához juttatni a rászorulókat, amennyiben ilyen kéréssel megkeresik őket. A 2005-ben végzett légi védekezés hatására „lecsengeni” látszik az erdőállományt évek óta pusztító gyapjaslepke-invázió. Az elmúlt évek csapadékos időjárása és az erdészet által folyamatosan végzett ökológiai vízpótlás hatására a fakiszáradások száma jelentősen visszaesett.
Az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatósága gyulai osztályát vezető Serfőző László elmondta, bár erdősültség tekintetében megyénk utolsó az országos rangsorban, de évről évre új telepítésekkel bővül a jelenleg 24 ezer 671 hektáros megyei állomány.
Frankó Marianna