Savasodnak a termőföldek (Vas Népe)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2013. február 10. - FÖLD - A talajjavításra egyre kevesebb figyelmet fordítanak a magyar gazdák Szombathely – Amikor a gazdaság szereplői napról napra élnek, likviditási gondokkal küzdenek, nem érdekesek a hosszú távú szempontok. Erre jó példa, hogy a korábban gyakorlattá vált talajjavítás mára szinte teljesen elmaradt - ami hosszú távon visszaüthet.

Vas megye 180 ezer hektárnyi mezőgazdasági területének (szántó, kert, gyümölcs, szőlő és gyep) 91,43 százaléka savas kémhatású. Csupán néhány területen alakult ki pár száz hektáros foltokban (például Celldömölk észak-keleti része) olyan meszet is tartalmazó talaj, ahol nem szükséges ezt a tápelemet pótolni - tudtuk meg dr. Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadótól.
- Megyénk savanyú kémhatású talajai az úgynevezett nem podzolos barna- és az agyagbemosódásos erdőtalajokon alakultak ki, melyeket a szél és vízerózió különböző mértékben sújtott. Az alpokaljai klíma, a viszonylag rendszeres és bő csapadék hatására a talajba szivárgó nedvesség a felső talajréteg mállástermékeit egyre mélyebb és mélyebb rétegekbe sodorta. Az alkáli és alkáli földfém-sók kilúgozódását a vas- és alumínium-ionok, majd az agyagos rész lemosódása követte.
- További gond, hogy a szántott réteg szervesanyag tartalma 0,82-1,99 százalék között váltakozik, de jellemző adat megyeszerte az egy százalék
alatti - igen csekély - érték. Vas megye hosszú távú éghajlati és talajtani adatainak ismeretében kijelenthető, hogy a talajok javítása, értékeinek legalább a szinten tartása fontos napi feladatunk kell, hogy legyen.
A néhány évtizeddel ezelőtti földtörvény az állam kötelező közreműködő szerepét is deklarálta. A 60-as években a rakodótérrel rendelkező vasútállomásokra irányvonatok döntötték ingyen az úgynevezett péti meszet - amely az akkori nitrogénműtrágya előállításának mellékterméke volt. A gazdák feladata az elszállítása és kiszórása volt. A mai technológia más, nem keletkezik mész, mint melléktermék. A 1970 és 1980 közötti tíz évben átlagosan évente 11 ezer hektár területen volt talajjavítás és mésztrágyázás megyénkben. A következő tíz évben évről évre 31 ezer hektáron (szántóterületünk 20 százalékán) szórtak ki meszet, majd az első nagy csökkenés 1990-től következett be: csupán 1500 hektáron volt talajjavítás évente. 2000-től 2005-ig még volt „vissza nem fizetendő" állami támogatás (40 százalék) és újra 11 ezer hektárt javítottak fel termelőink az öt év alatt.
Időközben jelentéktelenné zsugorodott a cukorrépa-területünk: a 90-95-ös években még 6600 hektár volt a területe: 2010-ben már ennek csupán 10 százaléka, így többé nem jön vissza talajainkra a cukorgyári mésziszap, mint az egyik legjobb minőségű, gyors hatású kalciumforrás, valamint csupán egyetlen cukorgyár maradt meg a Dunántúlon, Sárvár. Ács és Petőháza, mint még közúti szállítással is elérhető mész beszerző helyek kiestek, így a mésziszap, mint talajjavító anyagunk eltűnt a határból, ezzel együtt ugyanígy eltűnt - állattartóink bánatára - a melasz is.
- Éppen ezen apropóból hívom fel a figyelmet újra és újra, de nem elégszer erre a munkára, hiszen maga a kalcium (Ca), mint úgynevezett „mezo" tápelem igen fontos a növények számára, valamint az elmúlt időszak alatt tovább savanyítottuk a talajt műtrágyahasználatunkkal. Aki szerves, trágyát használ, sem lehet nyugodt, mert a közhiedelemmel ellentétben a szerves trágya savanyít.
- Örömmel látni megyénkben több példát az ésszerű szervestrágyázásra, ahol a trágyát mészkőporral keverve együtt juttatják ki, mint Nemesbőd környékén.
A lehetséges és kapható javító anyagok közül kiemelkedő az úgynevezett lápi mész, amely szervesanyag- és mikroelem tartalma miatt sokkal jobb és egyben gyorsabb hatású mészutánpótlást jelent, mint a jobban elterjedt mészkő vagy dolomitpor. Az utóbbiak beszerzése esetén a termelő feltétlenül nézze meg a minőségi tanúsítványt, valamint az anyag beltartalmi értékeit. Több tételben igen sok a magnézium, amely több esetben nem jó hatású talajainkra és egyes tápelemek felvételét blokkolhatja.
- Továbbra is azt javaslom a vasi termelőknek, hogy a műtrágya vásárlásra szánt költségeik egy részéből vásároljanak talajjavító anyagot, így három-öt tonna hektáronkénti dózissal legalább talajaik minőségi szinten tartását szolgálják. PELTZER GÉZA


A talajjavítás olyan fizikai, kémiai, biológiai vízgazdálkodási és műszaki beavatkozás, amely a talaj termékenységének fenntartását, növelését és valamely talajhiba megszüntetését szolgálja. A talajjavítás során mesterséges beavatkozások révén szabályozzák a termőtalaj funkcióképességét.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.