2013. február 9. – Kell-e félnie a természetvédelmi őrnek?
Herczeg Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre két kincsvadászt fogott meg Újfehértó-Bolt elpusztult, középkori templomos faluhelyén, amiért a közelmúltban belügyminiszteri elismerést kapott. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet nyugati őrkerületében azonban az illegális kincskeresők okozzák a kisebb gondot.
Tarka varjú, egerészölyv, rétisas, magyarázza a messzelátót körbeadva Herczeg Ferenc a tiszadobi Holt-Tisza-ág töltésén. Csodálatos és nyugodt a téli táj, szikrázóan kék az ég, csak a levegőben zajlik ölyv-holló párviadal. Meglepetésre győz a holló, az ölyv menekül. A messzelátóval nemcsak az élelem után kutató madarak körözését figyelhetjük meg, hanem a távoli magányos horgászt is a jég közepén. Vakmerő ember, aki léket vág a hirtelen jött felmelegedés miatt recsegő jégbe, hiszen alatta a víz vagy három-négy méter mély. Herczeg Ferenc úgy dönt, hogy ezúttal nem a horgász, hanem inkább az erdő felől érkező két csizmás ember papírjait ellenőrzi. Régi kuncsaftjai. Bizonygatják, hogy ezúttal engedéllyel és csak gallyért jöttek, és ha a felügyelő úr elfogadja a segítségüket, ők azonnal telefonálnak is neki, amikor fatolvajt látnak. Nézze csak meg a felügyelő úr az autónyomokat a hóban! Terepjáró nyoma az, nem biciklié. Aztán befordulnak az ösvényen a cigánysor felé, eltűnnek az Andrássy-kastély mögött.
A tiszadobi kastély és parkja az elmúlt évtized végéig gyermekvárosként szolgált, 2009-ben azonban egy nyertes uniós pályázat nyomán az Észak-Alföld régió kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztése lett. A romantikus stílusú épületet Andrássy Gyula a XIX. század végén építtette a Loire menti középkori lovagi várkastélyok mintájára, a szájhagyomány szerint Erzsébet magyar királyné tiszteletére. Már régi fényében ragyog, a körülötte lévő egykori szolgálati lakásokat és iskolát, kazánházat azonban el kell még bontani, és a parkban is bőven van tennivaló. Herczeg Ferenc nem kis büszkeséggel mutatja a környék legpompásabb épületét és mellette az öreg, halott tölgyet, amelyet a szarvasbogárlárvák már szitává rágtak, ő azonban nem engedte meg, hogy kivágják. Valóban fenséges látvány ég felé nyúló halott karjaival. Néhány száz méterre innen árválkodik az ókenézi kastély, egykor ez is az Andrássy-birtok része. A rendszerváltoztatás után egy ügyvéd vette bérbe kilencvenkilenc évre, golfpályát akart körülötte építeni, de a természetvédelmi hatóság nem engedélyezte. Azóta a műemlék épület üresen áll.
Az ötvenöt esztendős Herczeg Ferencnek szinte minden fához van egy története, hiszen huszonöt éve járja a vidéket. Végzettségét tekintve vadgazda mérnök, beosztását tekintve természetvédelmi őr, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet nyugati őrkerületének vezetője. Hatósági ember, van pisztolya, bilincse, joga van igazoltatni, gyanús személyeket feltartóztatni, egyszóval éppen úgy intézkedhet, mint a rendőr. Egyedül ül be reggelente a nemzeti park emblémás szolgálati autójába, a kis zöld Suzuki terepjárójába, azt mondja, nem fél, hogy baja eshet. Ismerik a környéken, tudják, nem lehet vele kukoricázni. Pedig Herczeg Ferenc egyáltalán nem félelmetes külsejű és termetű, nem is nagyhangú, ugyanakkor határozott ember, aki érezhetően nagyon szereti nemcsak a munkáját, hanem a gondjaira bízott természetet is. „Feltöltődöm itt kinn, az erdőben, otthon aztán már fát lehet vágni a hátamon."
Természetvédelmi őr csak felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember lehet, mivel összetett a feladata. Egyrészt van a hatósági munka, vagyis el kell járni azokkal szemben, akik károsítják a természetet, akik más vagyonát viszik, akik védett madarakra, növényekre vadásznak, orvhorgászok, vadkempingezők vagy szemetelők. Azután van a szakmai munka, a megfigyelés és a kutatás. A természetvédelmi őrnek számon kell tartania a fokozottan védett fajokat és azok szaporulatait - a rétisas, a kerecsensólyom egy-egy példánya egymillió forintot, a fekete gólya ötszázezret ér -, le kell jegyeznie a változásokat is. A költőhelyeket a nagyközönség előtt titokban kell tartani, hiszen az emberek akarva-akaratlanul nagy károkat okozhatnak költés idején az állományban. Herczeg Ferenc szerint az emberek tudatlanságból vagy önös érdekektől vezérelve mérgezik a ragadozó madarakat. A 2009-től az unióban betiltott karbofurán például olyan erős méreg, hogy elég, ha a madár csak megcsippenti az injektált húst, és már fel sem tud repülni. Azt meséli, már vizsgált át olyan kamiont, amelyikből 7500 erdei szalonka és több száz más védett, illetve fokozottan védett madár került elő. Ezen a területen vaddisznót, őzet, nyulat, fácánt lehet leginkább lőni, ezt olykor maga is megteszi, bár nem szenvedélyes vadász, és mindig betartja a szabályokat. Efelől kétségünk sincs. Azt mondja, az apróvad valóban egyre kevesebb, de nem a ragadozó madarak ritkítják meg őket, hanem az ember. Kisebb lett az élőhelyük, a szelektív növényvédő és rovarirtó szerek pedig egyre tökéletesebbek, így csökken a vad megélhetését biztosító élelem mennyisége.
Ott van a természetvédelmi őr feladatai között a területkezelés is. Meg kell szervezni és le kell vezényelni például, hogy a tízhektáros erdei gyepet ne nője be a gyalogakác, és tudni kell, melyek azok az erdők a természetvédelmi területeken, ahol a fokozottan védett fajok fészkelése vagy más természetvédelmi érdek miatt a fahasználatot korlátozni kell. És mindezért a saját őrkerületében Herczeg Ferenc egy szem magában felel. A Dombrád-Nyíregyháza-vonaltól nyugatra eső Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területhez 2400 hektár természetvédelmi terület is tartozik. Ezek: a tiszadobi ártéri puha- és keményfa-liget erdei, ártéri gyümölcsösei, a tiszavasvári Fehérszik, valamint Tiszatelek-Tiszabercel ártéri erdői. A védett erdőkben minden a természet érdekeit szolgálja, ott nincs helye az üzleti szempontnak, magyarázza a felügyelő. Mindemellett ott vannak még a Natura 2000-es területek is. Be kell látnunk tehát, hogy a feladat sokrétű és összetett. Mindezt havi 1300 kilométerből kell kihozni. Alkalomadtán van segítség is: polgárőr, rendőr, de leginkább a tokaji vízi rendészet járőrei.
Magyarországon mindösszesen 260 természetvédelmi őr végzi az ország 840 ezer hektár védett természeti területének az őrzését, felügyeletét.
Szabolcsban a falopás jelenti a legnagyobb problémát. Olyan nincs, hogy megélhetési bűnözés, vallja Herczeg Ferenc, aki szerint visszafogta a tolvajokat a szigorúbb szabálysértési törvény, valamint az, hogy már a lopás kísérlete is büntethető. Ugyanakkor rafináltabbak is lettek. Este vágják ki a fát, aztán reggel mennek érte. Akkor már nincs náluk se fűrész, se balta, így nehezen tetten érhetőek. Tiszavasvári azon hét magyar települések egyike, ahol jobbikos a polgármester. Fülöp Eriket 2012-ben az időközi voksoláson újra is választották. A tizenötezres városban tizenöt százalékos a romák aránya, két általános iskolába már csak cigány gyerekek járnak, akik túlsúlyban vannak a szakmunkásképzőben is. Herczeg Ferenc tősgyökeres tiszavasvári, így még jól emlékezik arra, hogy az Alkaloidában egykor kétezer ember dolgozott, most meg ötszázan vannak, valamint hogy Tiszavasváriban egykor tele volt a három vendéglő, most meg csak egy van nyitva. (Utóbb aztán, amikor valami ebéd után néznénk, kiderül, hogy a harmadik is bezárt, vagyis a tizenötezres településen már csak a kocsmák tartják magukat.)
A jó természetvédelmi őrnek a fellépésében van az egyik, a meggyőzőképességében a másik ereje. Herczeg Ferenc azt mondja, mindig arra törekszik, hogy az intézkedés során ne ellenségeket, hanem barátokat szerezzen a természetvédelemnek. Hogy meg tudja magyarázni az elkövetőnek, miért káros, amit tesz. Szerinte azért sem kell félnie egyedül az autójában, mert az emberek tisztelik benne, hogy kulturáltan, de határozottan lép fel. A megemelt bírságolási tételek is elrettentően hatnak, és a természetvédelem gondolata is jobban beépült az emberek fejébe. Persze továbbra is fontos az ellenőrzés, a rutin meg arra kell, hogy az ember tudja, mikor hova kell menni.
Talán éppen a jó megérzése vezette el őt éppen akkor Újfehértó-Bolt elpusztult, középkori templomos faluhelyére, amikor a kincsvadászok is arra jártak. Szívesen megnéznénk mi is a lelőhelyet, de kiderül, hogy nincs ott semmi látnivaló, csak a puszta szántó. Herczeg Ferenc a konkrét ügyről, tehát a két illegális kincsvadász megfogásáról ugyan a nyomozás lezárásáig nem nyilatkozhat, azt azonban elmondhatja, hogy az elkövetők egyre profibbak. Hatszáz-hétszáz ezer forintos keresőkkel főként az őszi és tavaszi szántás idején járják a vidéket. Kiveszik a földből a régi érméket, csatokat, nyílhegyeket, amelyeket aztán az internetes régiségpiacon értékesítenek. Nagyon értik a dolgukat.
Január elején Pintér Sándor belügyminiszter négy régészetilelőhely-mentőnek adott át elismerést. Herczeg Ferenc és Marján Péter rendőrőrnagy az Újfehértó-Bolt területén elkövetett régészetilelőhely-rongálás megakadályozásáért és felderítéséért, Szabó Bálint egy Bodajk határában lévő, addig ismeretlen régészeti lelőhely bejelentéséért, Szigeti József Attila pedig több, Nagyvázsony határában lévő, korábban ismeretlen lelőhely bejelentéséért és azok megvédéséért kapta meg a miniszteri dicséretet. Most, amikor az örökségvédelem érdekérvényesítő képességének gyengülése miatt sokan és okkal aggódnak, talán még fontosabb lett a civilek segítsége. Herczeg Ferenc persze nem tekinthető sem civilnek, sem pedig amatőrnek ezen a pályán, a feladatkörében ugyanis szerepel a régészeti emlékek őrzése és megvédése is. Mivel az örökségvédelemnek nincs apparátusa, hogy a lelőhelyeket ellenőrizze és őrizze, szerződést kötött a nemzeti parkokkal. Így bővült néhány éve Herczeg Ferenc feladatköre is. Azt mondja, a területén leginkább a kurgánokra, ismertebb nevükön a kunhalmokra kell figyelnie, hogy ne szántsák, ne hordják szét, ne fosszák ki őket, ne lopják el róluk a fát. A régészek nemrégiben Tiszavasvári mellett feltártak egy kunhalmot, meséli, amelyikben avar kori csontvázat találtak. Csakhogy beköltözött az üregébe a róka, el is vitt a csontokból. Aztán mikor a régészek vizsgálgatták a történeti rétegeket, egyszer csak előhúztak az alapkőzetből egy tescós zacskót. Nagy volt a meglepetés és a nevetés, hogy tessék, itt a bizonyíték, a multi itt volt már a középkorban is.
A róka meg csak mosolygott. Hanthy Kinga
