A Gúta környéki települések lakói tiltakoznak a Szigeti rétek madárvédelmi területté nyilvánítása ellen
A szlovák környezetvédelmi minisztérium ugyanis a komáromi járásbeli Bogya, Bogyarét, Szilas, Megyercs, Keszegfalva, Gúta, Lipové, Ekel, Lakszakállas és Nemesócsa, valamint a dunaszerdahelyi járásbeli Apácaszakállas kataszterébe tartozó, mintegy 8300 hektárnyi területet madárvédelmi területté kívánja minősíteni. Miután a Nyitrai Kerületi Környezetvédelmi Hivatal 2005 júliusában a tervezetet megküldte az érintett településeknek, az heves tiltakozást váltott ki az ott élők körében, és elutasító álláspontjukat többször tolmácsolták az említett hivatalnak és a szaktárcának.
A csütörtöki gyűlésen Árgyusi Imre, Gúta polgármestere elmondta: elutasító álláspontjukat azzal indokolják, hogy magas termőképességű területről van szó. A mezőgazdaság az e régióban élők nagy részének biztosít megélhetést, a térség madárvédelmi területté nyilvánítását követően viszont korlátozni kellene az agrártevékenység egy részét.
A nyilvános gyűlésen megjelentek a környezetvédelmi minisztérium, a nyitrai hivatal és az Állami Természetvédelmi Hivatal képviselői. A szakemberek felvázolták, hogy az uniós előírásokkal összhangban milyen kritériumok alapján nyilvánítanak egy adott katasztert madárvédelmi területté, és ez milyen megkötésekkel jár. Elmondták, hogy a Szigeti réteken három olyan madárfaj – a kis őrgébics (az utóbbi években átlagosan tíz pár fészkelt itt), a kékvércse (4–14 pár) és a parlagi pityer (5 pár) – él, amelyek miatt e terület ilyen besorolás alá esik.
A tiltott tevékenységek közé tartozik a többi közt a szélfogók, mezsgyék felszámolása. A kékvércse fészkétől számított 150 méteres körzetben bármilyen gazdasági beavatkozás tilos, akárcsak a meglévő ősgyep felszántása, a természetvédelmi hivatal által kijelölt mezei utak felszántása, és a mezei utak szélének gépi kaszálása folyó év június 15-ig. Ugyancsak nem engedélyezett rovar- és gyomirtó szerek használata az ősgyepeken, szélfogókon és a mezsgyéken, rágcsálóirtó szerek használata április 20. és szeptember 30. között. A környezetvédelmi szakemberek egyben megerősítették, hogy a szántóföldekre nem vonatkoznak tiltó rendelkezések, tehát azokon ugyanaz a termelés folyhat, mint eddig. Majd arról is beszéltek, milyen kompenzációban részesülhetnek azok a gazdálkodók, akiknek bevételkiesést okoznának az említett intézkedések.
A vitában felszólaló Lelkes Péter, a lakszakállasi mezőgazdasági szövetkezet elnöke leszögezte: az itt élők érdeke a természetvédelem, hiszen saját maguknak ártanának, ha tönkretennék környezetüket. Ám – véli Lelkes – a felsorolt korlátozások csökkenthetik az itt gazdálkodók konkurenciaképességét nemcsak a külföldi termelőkkel, hanem az olyan gazdálkodókkal szemben is, akiknek földjei nem tartoznának a madárvédelmi övezethez. Negatívan érintené a gazdálkodókat például a rágcsálóirtásra vonatkozó korlátozás, hiszen – mint mondta – ezek olyannyira elszaporodtak, hogy kétszáz hektárnyi lucernát voltak kénytelenek kiszántani miattuk. A szövetkezeti elnök további példákat is említett.
A gyűlésen jelen lévő minisztériumi illetékes elmondta: Miklós László tárcavezető egyéb elfoglaltságai miatt nem vehetett részt a tanácskozáson, de jövő héten a térségbe látogat, és valószínűleg e kérdésről is tárgyal majd az érintett polgármesterekkel.
Túlzásnak tartják az elképzelést
Gúta. A gyűlés végén a résztvevők állásfoglalást fogadtak el, amelyben ismételten elutasítják a Szigeti rétek madárvédelmi területté nyilvánítását. Arra hivatkoznak, hogy ez a lépés korlátozná a községek további fejlődését, csökkentené a földek értékét, a mezőgazdasági tevékenység korlátozása pedig a munkanélküliség emelkedéséhez vezethetne. Mi több: ezek a madarak nem is őshonosak ezen a vidéken, tehát e néhány példány miatt madárvédelmi területet kijelölni túlzás.
V. KRASZNICA MELITTA