2013. április 29. – A szabályozottság segíti a veszélyeztetett fajok megerősödését
Fennállási óta harmadik alkalommal ülésezik Budapesten a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács, amelynek 60., jubileumi közgyűlésén többek között egy budakeszi szakkönyvtár alapításáról, a vadászat társadalmi-gazdasági szerepéről tárgyalnak, valamint a farkas és a medve Kárpát-medencei jelenlétével foglalkoznak a résztvevők.
Hazánk szíében tartja 60., jubileumi, háromnapos közgyűlését a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC), amely egyebek mellett olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a nagyragadozók visszatérése, illetve megerősödése, továbbá egy páratlan gazdagságú szakkönyvtár megteremtése Budapest közelében.
A szervezet tegnap az Országházban ülésezett. A tanácskozást kísérő tájékoztatón Dieter Schramm, a CIC tiszteletbeli elnöke a fenntartható vadászat természetvédelemben betöltött szerepét hangsúlyozta. A német szakember felidézte, hogy az ötlet nem új keletű, hiszen a tanács 1928-as tótmegyeri (ma Palárikovo) alakuló ülésének résztvevői is ebben határozták meg küldetésüket. Mint fogalmazott: már akkor felismerték, hogy a vadászoknak - csakúgy, mint az erdészeknek - az erdő használóiként fontos, hogy a természet épségben maradjon.
Ezután a CIC kommunikációs tanácsadója, Rolf Baldus vette át a szót. Mindenekelőtt hibának nevezte azt az elképzelést, amely szerint a biológiai egyensúly, valamint a biodiverzitás fenntartásához a vadászat betiltása a megfelelő eszköz. Állítása igazolására két példával is élt. Baldus először egy bélső-ázsiai hegyikecske-faj megmentésének történetét beszélte el. A vadat sokáig nem vadászták szervezetten, az életteréhez közeli településen mélyszegénységben élő emberek viszont létfenntartásuk érdekében annyi egyedét ejtették el, hogy csaknem kipusztították. Ekkor azonban a CIC közbelépett. A szervezet elérte, hogy szervezett utakat hirdetettek meg, amelyek után jelentős összeg vándorolt a vidék lakóinak zsebébe, a hegyi kecske vadászata pedig ellenőrzötté válhat. Az eredmény: a fenyegetett faj egyedszáma rövid idő alatt gyarapodásnak indult.
A tanácsadó másik példáját Afrikából hozta, ahol a múlt században több állam is betiltotta a vadászatot, ezzel azonban nem sikerült megóvniuk a vadfajaikat, sőt az illegális elejtések miatt a populációk hanyatlásnak indultak. Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács számos szakmai kiadvány, illetve tanulmányok sokasága mellett egy díjjal is a fenntartható vadászat és a hatásos természetvédelmi intézkedések bevezetésére igyekszik ösztönözni a világ országait.
A szervezetet egyébként gróf Károlyi Lajos és Maximé Ducrocq, a francia Szent Hubertusz Klub elnöke hozta létre. Hivatalos székhelye 2003 óta Bécsben, a szervezet központi irodája pedig 1999 óta Magyarországon, Budakeszin található.
Közgyűléseit eddig két alkalommal, 1970-ben és 1987-ben tartotta Budapesten. A mostani rendezvény házigazdája Bemard Lozé, a CIC elnöke, Marghescu Tamás, a CIC vezérigazgatója és Semjén Zsolt, a Magyar Vadászati Védegylet elnöke volt. Nagy Áron
