Rókák járnak az utcákon (Somogyi Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006. február 6.
VESZÉLY A ragadozóktól és a fertőzéstől félnek az emberek
Egy rókát sikerült kiugrasztani a lukból a nagyatádi rókafogó csapatnak szombaton Ta-ranyban. Megírtuk: a faluban rókák lopják a tyúkokat, a pulykákra is rákaptak. Azt beszélik: egy kisfiút meg is harapott egy róka. Somosi József polgármester szerint nincs pánik, de az emberek elmondták: félve engedik a gyermekeiket az utcára, mert napközben is ott sétálnak a dúvadak.

– Kiképzett állataink vannak, amelyek kihajtják a lukból a rókát, ha bent van. Az állatok befogásáért most kell tenni: nemsokára jön a szaporodási időszak és ellepik a területet – mondta Balázs József, a csoport vezetője.
– A róka dúvad, kötelességünk irtani – tájékoztatott Diviánszki János, a megyei vadászkamara elnöke. – Leszűkült az élőhelyük, nem találnak eleséget. Az az igazság, hogy a veszettség elleni vakcinázásuk is „túl jól” sikerült; ma már jóformán minden kölyök felnő. A települések belterületein gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk. Vadászat ott amúgy is csak engedéllyel lehetséges. A csapdázás ellen meg az állatvédők ágálnak. Felhívtuk a tagjaink figyelmét: ha rókát látnak, kímélet nélkül pusztítsák el.
A rókaszaporulat és az állatok bátorsága Nagyatádon is egyre több gondot okoz. Esténként, hazafelé menet sokan találkoznak a négylábúakkal a lakótelepeken. Volt, aki látta, mikor a vad a játszótér homokjában végezte dolgát. A kutyás rókavadászok a napokban a városban is több rókát fogtak, kézzel, kutyával és csapdával. Igaz, előfordult, hogy a csapda tűnt el, hogy állattal vagy anélkül, azt nem tudni. Nagyatádon közel harminc, rókafogásra kiképzett kutya van, gazdáik szívesen segítenek az állatok befogásában, elhajtásában. Bár őket meg az állatvédők kövezik meg, amiért a kutyákat a rókák ellen fordítják.

Azt Lövey László megyei fő-állatorvos is elismerte: több róka marad életben, amióta a veszettség elleni immunizálásukat végzik: – A rókák legnagyobb ellensége ez a vírusos betegség volt. Ma a rühösség gyötri őket; ebbe is belepusztulhatnak. A lakott területekről elsősorban vadászati módszerekkel lehetne távol tartani, ha viszont már emberek közé megy, nehéz a védekezés; nem lehet fegyvert használni és méreggel irtani.

Hozzátette: a párzási időszak okán is több a róka mostanában. Máris felhívta a figyelmet: a tavasz második felében lehet a következő invázió, amikor a kisrókák előjönnek.

Csikós M.-Fónai I.

Óvatos duhaj az erdők lakója
A rókának nincsen természetes ellensége, ráadásul nagyon óvatos duhaj, tud magára vigyázni – tájékoztattak a vadászok. Egyetlen állat sem éri utol, a vaddisznó lenne képes felvenni vele a harcot, de az meg túlságosan lomha...
Veszélyes betegséget terjesztenek
– Az élelem miatt merészkednek ennyire közel az emberhez, különösen a száraz hidegben, amikor nincs hó, ami alatt táplálékot találnak – mondta Balázs József, a csoport vezetője. – Nemcsak az élelmet kereső állat veszélyes. A rókák által terjesztett veszettség ellen aránylag jól, az erdőkben elhelyezett immunizálótablettával, tudnak védekezni az állat-egészségügyi szakemberek. Nagyobb veszélyt jelent a tömlőféreg, amelyet szintén a rókától lehet elkapni, és nem is kell nagy közelségbe kerülni az állattal.
A Balaton-parton is portyáznak
Feltűntek a rókák Szárszón és Siófokon is. Szóládon rókacsapdát készítettek a szomszédok, néhány nap alatt tíz állatot fogtak vele. Vörös Gyula polgármester is beszállt a rókairtó akcióba. – Sorra tizedelik a rókák a baromfiállományt – mondta. – Egyre kevesebben tartanak ház körüli állatot, erre most azt a keveset is megdézsmálják ezek a ragadozók. Bevontuk a helyi vadőrt is, a csapdával rabul ejtett rókákat ő lőtte ki. Joggal kérdik a falubeliek: ki téríti meg a kárukat? Régen irtották, most is ez lenne a megoldás.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.