2013. május 10. - A kihalással fenyegetett fajok vörös listájának
modellje alapján elkészítette a veszélyeztetett ökoszisztémák
kritériumrendszerét a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
A PLoS ONE tudományos folyóiratban szerdán ismertetett alapelvek azonosak a természetvédelmi szervezet által a kihalással fenyegetett fajokról összeállított vörös listáéval, amelyet a világszövetség még 1948-ban hozott létre.
A fajok és az ökoszisztémák vörös listája együtt egy jóval átfogóbb képet ad a környezet állapotáról és a biodiverzitásról, mint külön-külön – közölte David Keith, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem professzora, a tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.
A kihalási lista szempontjai
Az ökoszisztémák vörös listája a biodiverzitás, a fajok élőhelyeinek magas szintjére összpontosít, csakúgy mint azok kölcsönhatásaira és az egymástól való függőségekre, köztük az élelmiszerhálóra. Ezeket a szempontokat nehéz megítélni az egyes fajok helyzetének vörös listás értékelése alapján – magyarázta Keith.
Az általa vezetett nemzetközi kutatócsoport 20 esettanulmány alapján alakította ki az új vörös lista feltételrendszerét, amely „leltárba veszi” a Föld különböző ökoszisztémáinak egészségi állapotát. A veszélyeztetettség szintjét illetően a listán a következő kategóriák szerepelnek: súlyosan veszélyeztetett, veszélyeztetett, sebezhető és nem fenyegetett.
A vizsgált 20 ökoszisztéma közül a kutatók a legsúlyosabban veszélyeztetettnek találták a Szibériában lévő Aral-tavat, amelynek vízkészletét leapasztotta egy hatalmas öntözési program, a térséget sújtó szárazságok és környezetszennyezés, a tó ökoszisztémája teljesen összeomlott.
A csoport idén fogja hivatalosan az IUCN vezetése elé terjeszteni az új vörös listát. Az ökoszisztémák helyzetének globális leltára teljesen 2025-re készülhet el.
Másfél milliárd fa
Hat év alatt hozzávetőleg másfél milliárd facsemetét ültetnek el a Fülöp-szigeteken, hogy ellensúlyozzák az erdőirtást – írta meg korábban az MNO. Eközben a kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.
Kiderült az is, hogy ki lesz a klímaváltozás első nagy vesztese Ausztráliában. Az átlaghőmérséklet mindössze egyetlen Celsius-fokos emelkedése esetén a hosszú farkú, ritka erszényes pele egy évtizeden belül kipusztulhat – figyelmeztetnek a kutatók. Soha nem látott mértékben csökken az élővilág sokfélesége, ezért nagyobb odafigyelésre szólított fel a Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld napja kapcsán április végén.
