2013. július 4. - Fél éve tartó múzeumjárásunk után rendhagyó módon ez
alkalommal nem egyetlen intézményt, hanem Szilvásvárad és környéke több
kiállítóterét csokorba gyűjtve mutatjuk be olvasóinknak.
Ezzel egy csapásra azt is bizonyítjuk, hogy a Szalajka-völgy nem csak a bakancsos turisták paradicsoma.
Hazánk egyik legkedveltebb kirándulóhelye Szilvásvárad és a szomszédságában húzódó Szalajka-völgy nem csak a bakancsos turistáknak kedvez: ideális célpont azok számára is, akik pihenőidejüket a művelődésnek szentelték.
A településen és környékén számos látnivaló, múzeum, kiállítótér akad. Az Archeopark például a Bükk hegység s egyben az emberi nem múltjába repít. A látogatók itt betekintést nyerhetnek kőkori őseink mindennapjaiba. Sőt, a barlanglakás, neolit kunyhó, bronzkori paticsház, kelta rönkviskó és szkíta jurta között maguk is megtapasztalhatják, milyen volt a tűzcsiholás, szövés-fonás, gabonaőrlés, kőpattintás, baltakészítés vagy fazekasság ezredévekkel ezelőtt. Ezek után érdemes bepillantani az istállóskői barlangba, ahol a leggazdagabb történelem előtti leletanyagra bukkantak a kutatók.
Az ősi vadászokat követően a völgyön áthaladó kisvasút Halastó megállójától nem messze, az Erdészeti Múzeumban megismerkedhetünk a XIX-XX. századi utódaikkal és az erdészet históriájával. A műemléki jellegű épületben a fegyverek, a szarvas-, őz-, muflontrófeák, a Mátrában talált Árpád-kori vadászbárd, egy 1887-ben készített vadászati térkép és az egy századdal korábbi grafikák mellett az erdőgazdálkodás valamennyi részterülete is bemutatkozik a tervezéstől a feldolgozásig.
A Zilahy Aladár gyűjtötte hazai anyag mellett a tárlókban más európai országok felajánlásaiként ide érkezett relikviák kaptak helyet. Az egyik terem korhű berendezésével idézi meg az egykori erdőgondnoki iroda hangulatát, egy másikban pedig a körülbelül kétezer kötetes szakmai könyvtár várja az érdeklődőket; a régi kiadványok egy részét még a híres Selmecbányái Akadémián használták tankönyvként.
Ezt a tárlatot lényegében kiegészíti a Szalajka-völgyből kiágazó Horotna-völgy Szabadtéri Erdei Múzeuma. Ott ugyanis olyan régi mesterségek eszközeit, fogásait szemléltetik, mint az ölfavágás, a mész- és a szénégetés vagy a zsindelykészítés, illetve az üveggyártásról és az ehhez szükséges hamuzsírfőzésről szintén bővebb ismerteket szerezhetünk.
A kiállítótéren rekonstruálták az erdei munkások és fuvarosok nyomorúságos szálláshelyeit, valamint a fa szállításának egyes módszereit: szekereket, a nagy és a kicsi, kézzel húzott füles szánt, a csúszdát. Végezetül megtekinthetők a favágás termékei: a rönk, a bányafa és a cserkéreg, és bemutatják a gyantakészítés szerszámait is.
Zárásként, ha csak felsorolás szintjén is, de szót kíván a Millenniumi tanösvény és kilátó, a világhírű lipicai ménes, a Lovas- és a Börtönmúzeum, a református Kerektemplom, az Orbán-ház és a vadbemutató kert. Utóbbiban a trófeák formájában és grafikákon már megtekintett hazai vadfajok eleven példányaival találkozhatunk. NAGY
